Az első úrvacsora

,,Azért, ha én az Úr és a Mester megmostam a ti lábaitokat, néktek is meg kell mosnotok egymás lábait. Mert példát adtam néktek, hogy a miképen én cselekedtem veletek, ti is akképen cselekedjetek." 

(János 13:14-15)

Mikor pedig evének, vevé Jézus a kenyeret és hálákat adván, megtöré és adá a tanítványoknak, és monda: Vegyétek, egyétek; ez az én testem.  És vevén a poharat és hálákat adván, adá azoknak, ezt mondván: Igyatok ebből mindnyájan;  Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, a mely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára. (Máté 26:26-28)

Amikor Jézus meghalt a kereszten, a zsidó húsvét jelkép jelentősége megszűnt. 

Jézus azonban megadta, mivel emlékezzünk meg az Ő haláláról.

Minden alkalommal, amikor az úrvacsora kertében magunkhoz vesszük a kenyeret és mustot, emlékezhetünk arra a mérhetetlen áldozatra, amit Isten hozott értünk azért, hogy elvehesse a mi bűneinket. 

Egyszer egy nehéz időszakomban úrvacsorai istentisztelet volt esedékes. Éreztem a lelkemben a nyugtalanságot, az önvádat, a neheztelést, és elhatároztam, nem veszek úrvacsorát, mert nem akarok méltatlanul jelen lenni. 

Már az imaházba tartottunk, amikor jelentős beszélgetésbe kezdtünk a férjemmel. Akkor vált számomra világossá, hogy az úrvacsora elsősorban arról szól, szükségem van Krisztusra, hiszen minden rossztól, ami bennem van csakis ő szabadíthat meg. ,,Méltatlanul enni és inni" nem a bennem lévő, ugyanakkor beismert és fájdalmat okozó mélységekről szól, hanem az önigazultságról, amikor szokás szerint veszem, mert elég jó vagyok ahhoz, hogy teljesítsem keresztény kötelességeimet.

Aznap az úrvacsora keretében újra békét kötöttem Istennel. 

Lehajolt hozzám, és megoldotta mindazt, amivel előtte küszködtem.

Hálás szívvel gondolok vissza arra a napra, mert az Úr engedte, hogy meghozzam a jó döntést.

Vele akarok küzdeni és nem Nélküle.

Az előző alkotás mintájára készült ez a mű, egyben jelezve, hogy az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepét felváltotta a bűnből való szabadulás emlékeztető ünnepe, amit szintén maga az Úr rendelt el.

Ez is egy ajtó, ami mögött az úrvacsora eseményei zajlanak.

A lábmosás rajza jelképes. Egy lavórban víz, törölköző (kendő), egy kéz és egy láb látható.

A másik ajtót kinyitva a következő esemény, az úrvacsorai jegyek vétele látható.

(Felül kovásztalan kenyér, alul erjedéstől mentes must, mivel a kovász és az erjedés is a bűn jelképe itt.)

További szép napot!

(Holnap folytatjuk!)

Az utolsó páska

,,És ilyen módon egyétek azt meg: Derekaitokat felövezve, saruitok lábaitokon és pálczáitok kezetekben, és nagy sietséggel egyétek azt; mert az Úr páskhája az." (II. Mózes 12:11)

,,Tisztítsátok el azért a régi kovászt, hogy legyetek új tésztává, a minthogy kovász nélkül valók vagytok; mert hiszen a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, megáldoztatott érettünk." (I. Korinthus 5:7)

A páska elrendeléséről részletesen Mózes II. könyvében olvashatunk. Jézus egész életében megtartotta a zsidó ünnepeket, hiszen  Isten Fiaként Ő maga rendelte el azokat. Minden ünnep egyben előkép is volt. A Messiás szenvedésének, halálának és feltámadásának előképe volt a zsidó húsvét. A húsvéti bárány, amit le kellett vágni, szintén Jézus áldozatát jelképezte. Gyönyörű kép, hogy nem mi adjuk az áldozatot - hiszen semmink sincs, amit adhatnánk - hanem Isten maga hozta értünk meg a legnagyobb áldozatot.

Közeledik a ,,keresztény" húsvét. Minden ünnep előtt készülünk mi is. Természetesen másképp, mint az ,,ünneplők" többsége, de fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek a sokféle szokás között tisztában legyenek a Biblia tanításaival, és amikor találkoznak a különböző, emberek által alapított hagyományokkal, ne tévedjenek el az útvesztőkben. (Pl. a népszokások meglehetősen sok babonát és okkult elemet tartalmaznak.)

Mi (családilag) nem ünnepeljük a húsvétot, de így előtte megemlékezünk Jézus haláláról és feltámadásáról. A mai és ezt követő bejegyzések a csütörtök naplementétől vasárnap reggelig követik a bibliai történetet (a teljesség igénye nélkül.)

Az első darab a páskabárány elfogyasztását ábrázolja.

Ez itt Samu műve. A képen egy ajtó látható...

...ami mögött menetkészen áll a családfő, hiszen gyorsan kellett indulniuk, mert a fáraó keménységében teljesen kiszámíthatatlanul változtatta kimondott szavait Az ajtó hátára az ige került.

,,És ilyen módon egyétek azt meg: Derekaitokat felövezve, saruitok lábaitokon és pálczáitok kezetekben, és nagy sietséggel egyétek azt; mert az Úr páskhája az." (II. Mózes 12:11)."

A vacsora, amit elfogyasztottak szintén jelképes:

A bárány Jézus Krisztus.

A keserű füvek a bűn rabszolgaságának keserűsége.

A kovásztalan kenyér pedig a bűntől való mentesség.

,,Tisztítsátok el azért a régi kovászt, hogy legyetek új tésztává, a minthogy kovász nélkül valók vagytok; mert hiszen a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, megáldoztatott érettünk."

 (I. Korinthus 5:7)

Az egész egyetlen darab papírból készült az alábbiak szerint.

Jobbról és balról három részre hajtottam a papírcsíkot. A hátuljára két egyforma méretű ajtót rajzoltam.

Az ajtókat ellenkező irányba nyithatóra vágtam. 

A jobb oldali ,,ajtókeretet" ráragasztottam a középső részre.

Végül a bal oldali ajtókeretet ráragasztottam a jobb oldali keretre.

Így nyílik az első ajtó balra, a második pedig jobbra.

A többit szóbeli eligazítás után a fiamra bíztam. Alapos munkát végzett. :)

Az kívánom, legyen ez a pár nap mindannyiunknak lehetőség az elmélyülésre, hogy mit tett Isten értünk!

(Holnap folytatjuk.)

Zsoltárrészletek - 25:12

,,Kicsoda az, a ki féli az Urat? Megmutatja annak az útat, a melyet válaszszon."

(Zsolt. 25:12) 

Tegnap ismét melegedőztünk, erről már Jakab levele kapcsán írtam. Miután befejeztük Jakab levelének szemezgetését, a zsoltárok kerültek előtérbe. Mindig is szerettem zsoltárokat olvasni, de az utóbbi időben még közelebb kerültek hozzám.

Ezúttal azonban nem én tanítottam a gyerekeket, hanem egy kedves barátnőm, aki csemetéivel rendszeresen csatlakozik hozzánk. Kétszeres öröm volt számomra. Egyrészt ő tanított, és igazán értékes gondolatokat tolmácsolt Isten szavából, másrészt nem én tanítottam. :) Félreértések elkerülése végett: nagyon szeretek tanítani. Mindig lelkesen készülök, és hálás vagyok, amikor Isten ilyen felelősségteljes szolgálatot bíz rám.

De az otthonoktatás egyik nehézsége számomra, hogy ne legyek túl sok a gyerekeimnek. Persze az első években ez nem gond, anyából sosem elég. A legnagyobb fiam azonban elérte a 6 éves kort, ami azt jelenti, hogy lassan növekszik a családon kívüli kapcsolatok iránt is az igénye. Ez nem azt jelenti, hogy folyton máshol lenne, hanem azt, hogy ha a hét legnagyobb részében velem vagy Apával tanul, örül, amikor más kedves, hívő tanítóktól kap ,,leckéket".

Ráadásul gyönyörű ez az ige, és jól érthető még kisebbeknek is.
A gyerekóra lényege a jó melletti döntés eszköztárának elmélyítése volt.
Ahogyan egy-egy úti cél eléréséhez szükség van eszközökre (térképre, iránytűre, útjelző táblákra), a végső célunk, az örök élet eléréséhez is szükségünk van jó döntésekre, amelyhez az Úr útmutatásai segítenek.
És hogyan? A lelkiismeretünk, az imádság és a bibliaolvasás által.

A szemléltetést én vállaltam. Egyszerű, könnyen elkészíthető és minden gyerek élvezte az eredményt.
Az alap egy-egy negyed kartonkörből készült (kb 20 cm sugarú). Két oldalt egy kis peremet hajtottunk, hogy a mutató ne forduljon tovább a kelleténél. 4-4 utat ragasztottunk rá színes papírcsíkokból. A 4 közül azonban csak egyre került egy mutató ujj és egy szívecske, jelezvén, hogy Isten melyik utat mutatja.
Alul egy kis körből fejecskét kapcsoztunk rá Milton-kapoccsal. A fejecske búbján kis útjelző nyilacskával. (Egy darabban vágtuk ki a fejet a nyíllal.) A kapocs segítségével forgatható a fejecske.
Az utakat és a köztes területet mindenki úgy díszíthette, ahogyan akarta.

A képen felül a ,,mintapéldány" látható, alul pedig Samu műve.
Először a nyilacskát bármerre állíthattuk.

A ,,jó döntés" viszont az volt, ha arra állítottuk, amerre az Isten útmutatását jelképező ujj mutatott, mert az az élet és a szeretet útja.

Apró praktikák: 

A színes csíkok hosszabbak voltak, és a ragasztás után vágtuk méretre és formára.

Alul a fejecskénél levágtunk annyit a körcikkből, hogy a fejecske könnyen fordítható legyen, de még gond nélkül rátűzhessük a kapcsot.

Ez volt az utolsó művelet.

Áldott tanulást!

Holnaptól Jézus szenvedéstörténetével foglalkozunk.

Évszakok lapbook 8. - Palántanevelés

,,Azért sem a ki plántál, nem valami, sem a ki öntöz; hanem a növekedést adó Isten."

(I. Korinthus 3:7)

A múlt héten elvetettük a palántának való paradicsom és paprika magokat. Ez minden évben nagy élmény a kölyköknek és nem kis stressz nekem! De nem bánom, hiszen így tanulnak a legtöbbet a munkáról, az egészségről és főleg Isten gondviseléséről. A fiúk élvezettel töltögették a joghurtos poharakba a földet. Majdnem el is jutottunk a magvetésig, de az egyre erősödő virgonckodás miatt inkább útjára bocsátottam a három kertészsegédet, hogy inkább a homokot szórják szanaszét, ne a palántaföldet.

Szóval a magokat most egyedül vetettem el a már megtöltött poharakba.

Egy-két napja pedig már izgatottan nézegetjük, hogyan bújnak ki a kis csíranövénykék.

A gyerekeknek készítettem egy kis emléket a tavaszi lapbookba:

egy joghurtos pohár formájú kis tartót.

A magok csomagolásából kivágott paradicsom és paprika képet kartonra ragasztottam

Mindkettő hátuljára ráragasztottam a saját magjaiból pár szemet. 

Így is tanulgatjuk a magok felismerését.

További csodaszép tavaszt!

Montessori után szabadon

,,És elálmélkodának az ő tanításán; mert úgy tanítja vala őket, mint a kinek hatalma van, és nem úgy mint az írástudók." (Márk 1:22)

Úgy gondolom, egyetlen módszer sem helyettesítheti vagy pótolhatja az Úr iskoláját. Mi szülők is azért látogatjuk ezt az ,,iskolát", mert hatalom és élet van benne. Ezért gondolom, hogy az első a Biblia tanításainak átadása. Minden más csak ezután következik. A célunk az, hogy Isten országának hasznos tagjai lehessenek a gyerekeink, ami egyben azt jelenti, hogy a földi társadalomban is értékes munkát végeznek.

A Montessori-módszer már régen foglalkoztat. Amúgy az összes olyan lehetőséget megvizsgálom, (és veszek át belőlük) ami közel áll a gyerekek eleven, kíváncsi és kreatív természetéhez. (Például vonzó számomra a Waldorf-nevelés gyakorlata, de mivel a hátterében álló ,,Steiner-hitvilág" számomra semmilyen módon nem egyeztethető a Biblián alapuló neveléssel, nem adnám waldorfba a gyerekeimet.)

Maria Montessori tiszteletre méltó művet hagyott maga mögött. Elmélyednem nem sikerült ugyan benne, de az a kevés, amit tudok, gondolkodtat és színt visz saját gyerekeim tanításába.

Ennek a csipeszelős korongnak az alapötletét a Montessori-játéktárban találtam. Annyira megtetszett, hogy némi módosítással elkészítettem. 12 cikkre osztottam a kartonból készült korongot. A színeket és a számokat igyekeztem sorba rendezve használni. A korongot 12-ig számoztam: a 4 évesnek pontokkal (nagyobb számoknál már ,,zsinórra fűzve" a pontokat), a 6 évesnek pedig római számokkal. A feladat az, hogy az arab számokkal ellátott csipeszeket a megfelelő helyre csipeszeljék. Ezzel tanulják a számolást, a számok felismerését, a színeket, színárnyalatokat, az óra beosztását, és még a kezüket is használják a csipeszeléshez.

(Több légy egy csapásra! Mindezt vidáman.:))

Vidám tanulást Mindenkinek!

Ajándékkészítés - ,,Istenünk beszéde mindörökre megmarad"

,,Megszáradt a fű, elhullt a virág; de Istenünk beszéde mindörökre megmarad!"

(Ésaiás 40:8)

Szeretünk ajándékokat készíteni. Mindig van valami varázsa a saját kézzel készített meglepetéseknek.

Ezt e kedves mutatós, mégsem bonyolult kis ajándékötletet szokás szerint a Youtube-on találtam. Egyik nagynéninknek el is készítettük közösen. Én hajtogattam, a 6 éves fiam vágta, a színezésbe már a 4 éves is beszállt.

Aztán eszembe juttatott egy igét az, ahogy a nagynéni azt mondta ,,ez legalább nem hervad el".

Valóban minden múlandó ezen a világon. Még a papírvirág is. De jó arra gondolni, hogy Isten ígéretei mindörökre megmaradnak

. 

(Csak úgy mellékesen megjegyzem, 

hogy kisiskolásokkal már gyerekórán is elkészíthető ehhez az igéhez. :))

Mellékelem a videót, hogyan készült a nem hervadó, mégis múlandó virágos lap.

Vidám perceket hozzá! :)

Nemzeti ünnep 2.

 ,,Monda azért néki Pilátus: Nékem nem szólsz-é? Nem tudod-é hogy hatalmam van arra, hogy megfeszítselek, és hatalmam van arra, hogy szabadon bocsássalak?  Felele Jézus: Semmi hatalmad sem volna rajtam, ha felülről nem adatott volna néked: nagyobb bűne van azért annak, a ki a te kezedbe adott engem." (János 19:10-11)

Az.előző bejegyzésben részletesen írtam arról, hogyan készültünk mi erre az eseményre, és mit tanultunk ezzel kapcsolatosan, valamint bemutattam a virágfüzért, amit ez alkalomból készítettünk.

Most csak a fent említett ige gondolataival adnám át ezt a kis játékötletet. Csak annak van hatalma, akinek adatott, akinek az Úr megengedi, hogy uralkodjon, még akkor is, ha a világ legrosszabb vezetője, ha gonosz angyalok befolyása alatt áll. Az Úrnál már megvan az ítélete.

Mindannyiunknak személyes felelőssége, hogyan viszonyulunk a hatalmon lévőkhöz. Betartjuk-e a törvényeit, amik nem ütköznek Isten törvényibe, és bátran kiállunk-e azok ellen, amik egyértelműen szembehelyezkednek Isten parancsaival?

Nagy kérdések ezek, és csak Isten maga adhatja meg a választ igéjén keresztül és válaszként imádságainkra, hogyan döntsünk a számunkra nehezen megítélhető törvényekkel kapcsolatban. Közben pedig az ige felszólít minket, hogy imádkozzunk vezetőinkért.

Már utaltam erre az egyszerű logikai játékra is, amit a 6 és 4 éves fiaimnak készítettem.

Mindketten kaptak egy-egy kis zászlóformájú kartonlapot, aminek bal oldalon van egy kis füle és a behajtásnál 3 bevágás, amibe színes kartoncsíkok illeszthetők.

Fejenként 3-3 piros, fehér és zöld kartoncsíkot kaptak a végükön hegyesre vágva, hogy a gyerekek könnyen bedughassák a résbe.

A játék lényege, hogy minél több variációt kitaláljanak. Lehet egy, két vagy három színű a zászló. Lehet úgy játszani, hogy mindig csak egy kartoncsíkot cserélnek ki, vagy mindig az összeset.

Jó szórakozást hozzá! :)

Nemzeti ünnep

 ,,Szóla Dániel, és monda: Áldott legyen az Istennek neve örökkön örökké: mert övé a bölcseség és az erő. És ő változtatja meg az időket és az időknek részeit; dönt királyokat és tesz királyokat; ád bölcseséget a bölcseknek és tudományt az értelmeseknek." (Dániel 2:20-21)

Mindig is fontosak voltak az ünnepek számomra. Mivel a családomtól nem állt távol a közéleti részvétel sem, én magam is több ünnepi összejövetelen részt vettem. Akkor büszkeséggel tekintettem magyarságomra: a kultúrára, amelybe születtem, amit magamba szívtam, a nyelvre, amit szüleimnek köszönhetően jól beszélek, a szenvedésekkel teli történelemre, amit mégis túléltünk, a természeti és ember alkotta kincseinkre.

Már nem vagyok büszke, inkább hálás, mert ide születtem. Van családom, elegendő vízhez és táplálékhoz juthatunk naponta, lassan a 4X-be érve a háborút, a természeti katasztrófákat, az éhezést, a zsarnoki elnyomást csak hírből ismerem. Hatalmas dolog egy olyan világban, ahol az emberiség nagyobbik része ezt mind testközelből éli át!

Hálás vagyok, mert kinyílt a szemem, hogy ,,jó helyre születni" nem kiváltság, hanem felelősség. Isten feladatokat bízott rám, és ha vele együtt lelkiismeretesen végzem, akkor építeni fogok és nem rombolni.

A gyerekeknek is sok tanítás rejlik abban, ha a ,,nemzeti ünnep" fogalmával találkoznak.

Pár dolgot összeszedtem (a teljesség igénye nélkül), amiről beszélgettem velük.

1. Elsősorban Isten országának vagyunk a polgárai. Istennek tartozunk engedelmességgel, hálával, szeretettel. Csak ezután következik minden más.

2. Vannak emberi törvények, szabályok, szokások, amiknek addig tartozunk engedelmeskedni, amíg Isten törvényébe nem ütközik. (Ehhez rengeteg bölcsességre van szükség, amit szintén az Úr adhat meg.)

3. Az Úr állít és dönt királyokat. Isten nem nézi jó szemmel a hatalom elleni erőszakos támadásokat, kivéve, ha Ő maga szólít fel arra, hogy valaki vagy valakik végrehajtsák ítéletét. (Ezekre bőven van bibliai példa.) Akkor viszont Ő maga állít angyalokat a szabadítók mellé.

4. Az ünnepeknek csak akkor van értelme, ha nem az emberi tettek dicsőítésére használják, hanem Isten magasztalására, az emlékezésre, hogy Ő mit tett értünk. Még a születésnapok, az anyák napja vagy a gyermek nap is szóljon inkább ez utóbbiról. 

5. Kiváltságunk és felelősségünk, hogy imádkozzunk országunk felelős vezetőiért, hogy békességünk lehessen.

6. Hálásak lehetünk, hogy egy szép, változatos, természeti kincsekben gazdag ország gyermekei lehetünk, de meg is kell becsülnünk azzal, hogy vigyázunk ezekre. Mi ennek örülünk ma is. Nemzeti színű virágfüzér és piros-fehér-zöld zászlós logikai játék szolgál ma emlékeztetőül.

A füzér virágai három rétegű szalvétából készültek. Hasonlóan készülnek, mint gyermekkorunk zsbkendő virágai, ha még emlékeztek. :) Egy szalvéta feléből 4-4 piros és fehér csíkot vágtunk.  

(De akármennyit lehet!)

A csíkokat harmonikába hajtottuk, és középen összekötöttük, majd elválasztottuk a rétegeket egymástól. Ettől néz ki telt virágúnak. 

A levelek maradék zöld ajándékcsomagoló papírból készültek. Egy-egy darab zöld papírt úgy hajtottunk, hogy a levél mindkét oldala zöld legyen. Aztán kivágtuk, a levélnyélnél pedig összeráncoltuk.és kapcsoztuk. 

Aztán fonálra kötöztük a darabokat.

Kedves látványt nyújt belülről és kívülről is.

Hálás napot mindenkinek!

A belső szoba - ,,Ti azért így imádkozzatok"

,,Te pedig a mikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és ajtódat bezárva, imádkozzál a te Atyádhoz, a ki titkon van; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfizet néked nyilván." 

(Máté 6:6)

Vannak helyzetek, amikor senki sem tudja, hogy mit csinálok, legalábbis az emberek közül. Titokban, emberek szeme elől elrejtőzve. Az Úr mégis jól tudja. Amit titokban teszek lehet jó és lehet rossz dolog. Egyik sincs rejtve Atyánk előtt.

A közös imáknál szükséges, hogy más is jól hallja a szavaimat, hogy áment mondhasson, de a legtöbb imát csak Isten hallja és ismeri. Amikor egyedül vagyok Vele, amikor kiöntöm szívem minden háláját vagy kétségbeesését és mikor meghallom az Ő hangját is.

Ez a bibliaszakasz nem csak a képmutatástól és a keresztény frázisok mantrázásától óv, hanem megtanít arra, hogy egyes dolgaink csak Istenre tartoznak. Gyakran könnyebb elmondanom egy embertársamnak, hogy ki mivel bántott meg, milyen érzésekkel küzdök, milyen vágyaim vannak, mint a belső szobám zárt ajtaja mögött kiönteni a szívemet. Pedig ezzel magamnak és másoknak is ártok.

Jézus tanítása azonban olyan tiszta és egyértelmű. Gondolatai, tanácsai mindig a szeret-törvényét követik. 

Menj be a te belső szobádba, és ajtódat bezárva beszélgess Atyáddal!

Életed áldott lesz.

Ebbe az egyszerű, de zseniális könyvecskébe is azonnal beleszerettem. Kívülről olyan, mint egy középen nyitható képeslap, vagy egy egyszerű lapbook (nagyobb méretben az is lehet) középső része ketté van hajtva és két bevágással három egyenlő részre osztva.

A bevágásokba egy-egy fehér kartoncsíkot fűztünk ellentétes oldalon kezdve (bal: felül-alul-felül, jobb: alul-felül-alul.) 6 részre osztottam a fent említett igét, és ráírtam jól olvashatóan a lapra.

És itt jön a kis meglepetés a gyerekeknek. 

Ha harmonikába hajtjuk, középen kinyílik egy másik oldal.

Ide írtam a ,,Mi Atyánk" szövegét. (Máté 6:9-15) A Bibliában pont 6 vers. :)

Mellékelek egy videót, ha a leírás alapján nem sikerülne elkészíteni. :)

,,Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek. 

 Mert a ki kér, mind kap; és a ki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik." 

Ámen

Szeretettel :)

Évszakok lapbook 7. - Tavaszi magvetés

,,Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad." 

(Zsolt. 74: 17)

Hurrá tavasz van! Már nagyon vártam. Nagyjából október óta. :)

Legkedvesebb évszakom. Sok kellemes élmény fűződik hozzá. Ahogy megjelennek az első barkák, majd a hóvirágok után kidugják fejüket a krókuszok, a boglárkák, az apró nőszirmok. Bódító virágillat kezd terjengeni. És még sorolhatnám. Ilyenkor annyi hála van a szívemben. Pedig voltak nehéz könnyekkel teli tavaszok és tudom, most is sokan sírnak. Mégis mindig a reményt hozták magukkal: az újrakezdését, egy új élet kezdetét Isten oltalmában.

A tavasz azonban meghozta az új feladatokat is. Kis veteményeskertünket elkezdtük művelni. A fiúkat tanítottam, hogyan gereblyézzenek és vessék a magokat. Első körben a korán vethető magok kerültek a földbe. Aztán mivel mindenki bejelentette különleges igényét, hogy mit szeretne (kapor és petrezselyem), kaptak egy kis részt, amit teljesen egyedül művelhetnek. Kíváncsian várjuk az első eredményeket. :)

Az Évszakok lapbookba belekerült mindenből pár szem magocska, ami segíti a felismerést.

Egy játék lett, aminek a lényege a magok és zöldségek felismerése. A celluxszal rögzített magokat beszámoztam. A magok tasakjáról kivágott képeket kartonra ragasztottuk, és azokat is beszámoztam a hátulján. Már csak fel kell ismerni és összepárosítani. (A hátoldalon lévő számok csak végső esetben használandók!! :))

Végül a zöldségek képét számlás borítékból készült tasakba raktuk. A tavaszi lapbook egyik fülén kapott helyet csak felül rögzítve, hogy felhajtható legyen és így alá kerülhettek a felragasztott magok.

Napfényes, illatos tavaszt! 

Szeretettel :)