,Ennekutánna míg a föld lészen, vetés és aratás, hideg és meleg, nyár és tél, nap és éjszaka meg nem szünnek." (I. Mózes 8:22)
Korábban már említettem, hogy a fiúk nem járnak óvodába. Mivel azonban készülünk az iskolás évekre, a napirendünkbe beiktattuk a ,,próbaiskolát". Ez több dolgot is magába foglal. Amikor döntök egy-egy ,,tárgy" felvételéről a ,,tanrendünkbe", több szempontot veszek figyelembe.
1. A gyerekek, de elsősorban a legidősebb fiúnk, Samu érdeklődési köre.
Pl. olvasási gyakorlatok, anyanyelvi csemegék, felvetődő kérdések a körülöttünk lévő világgal kapcsolatban. De ide sorolható az is, hogy nem németül tanulunk - ami az én erősségem - hanem angolul, mert Samu szilárdan ellenállt a javaslatomnak, és az angolra szavazott. És a nyelvtanulást is akkor kezdtük el, amikor közölte, hogy szeretne angolul beszélni. (Így legalább én is fejleszthetem az angol tudásomat. :))
2. A ma Magyarországon érvényben lévő óvodai neveléshez kapcsolható elvárások, és a NAT.
Pl. évszakok jellegzetességeinek, az ünnepeknek, a környezetünknek a megismerése. Ezzel alapvetően nincs sok dolgunk (még), mert a maga természetes útján Samu ezekkel tisztában van. Csak kiegészíteni kellett azokkal a témákkal, amikből ,,kimaradunk", és elmagyarázni, hogy bizonyos eseményekben mi miért nem veszünk részt, és a Biblia alapján hogyan értékelhetjük.
3. Adottságaink, lehetőségeink kihasználása.
Pl. egyszerű hangszerjáték - furulya, líra - zenei alapok, sok ének tanulása, logikai játékok, kézműves feladatok, rajzolás.
4. Erősségek fejlesztésének alternatívái, a gyerek által kevésbé preferált tárgyak közelebb hozása.
Samu egyik erőssége az anyanyelv. A közös olvasásokkal, beszélgetésekkel egy-egy témáról, versekkel, szójátékokkal folyamatosan és nagy ütemben fejlődik a szókincse. Ráadásul amin én is meglepődöm időnként, hogy idegen szavakat is korrekten használ. Viszont nehezebben ül le a matematikai feladatokhoz. Ebből sincs lemaradva, de látom, hogy nagyon eltolódhat az egyensúly. Ezért játékos feladatokkal ösztönzöm pl. összeadásra, kivonásra.
Ezek alapján született meg az évszakok lapbook, ami még ,,kisgyermek cipőben" jár. Elkészült ugyanis az alap, amiben minden évszak szerepel, de majd csak a jövő évszakonként bővül. Most fejezzük be az elsőt, az őszi részt.
Azonban úgy gondoltam, közreadom az alapot, és annak készítési módját.
1. 5 db A4-es kartonból egyszerű A5-ös méretű lapbookot hajtogattam. (Az itthon éppen fellelhető kartonokból készült. Ezért eltérő a színe. De legalább nem lett unalmas.:))
2. Egy lejárt helyi falinaptár szép képeit kivágtam. Évszakonként 2 darabot. (Minden szép naptárt, képet elteszek, hogy később legyen mit felhasználni.)
3. Innen már a fiúk is beszálltak a munkába. Belülre került évszakonként az egyik kép (a képen is látható, 3 részben, hogy könnyebben lehessen a lapbookot behajtani). Kívülre pedig a másik képből akkora rész, hogy a lapbook fülei szabadon maradjanak. Így a végeredmény csinosabb is lett. Arra kellett figyelni, a tél és a nyár alapja fél centivel kisebbre vágjuk az összehajthatóság miatt, valamint a külső képe fejjel lefelé legyen felragasztva, mert az összehajtás során így lettek fejjel felfelé. A 5. lapbook egység kép nélkül maradt, mert oda kerül majd a ,,hónapóra".
Íme a 4 darab belülről és kívülről:
4. Ezt követte az összeállítás. A középső három (balról jobbra: ősz, kép nélküli, tavasz) ugyanúgy lett összefűzve, mint a
Dávidról szóló lapbook. A felső (tél) és alsó(nyár) pedig a közép részen ragasztószalaggal lett rögzítve a középső egységhez.
Ilyen lett kihajtva a teljes lapbook belülről és kívülről:
Így az egész lapbook könnyedén A5-ös méretre hajtható,
és bármelyik gyerekhátizsákba belefér.
Következő alkalommal a ,,hónapóráról" lesz szó, később pedig az őszi rész feldolgozásáról.
Nálunk ugyan már igazán szomorú ősz van,
de a szívünk legalább vidám.
Sok vidámságot mindenkinek!:)
