,,Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól." (Péld. 22:6)


Old woman holding bible



A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ének. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ének. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. március 5.

Zákeus

,,Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, a mi elveszett."
(Lk. 19:10 )

Régen tanítottam már házon kívül. Most is inkább a szükség hozta a helyzetet. 
Be kell vallanom azért, hogy bár nem volt feszültségmentes a helyzet, örömömet leltem benne.
A téma adott volt. Zákeus története. (Lukács 19:1-10)
Nagyon szeretem ezt a történetet. 
Ráadásul rengeteg lehetőség van benne a tanítás szempontjából is.

Sok-sok jó ötletet találtam a Pinterest-en. Mind közül azonban az alábbi nyerte meg a tetszésemet. 
(Nyomtattam színezőt is, ha túl hamar végeznénk.)
Alaposan felkészültem. Aztán éjjel....
Olyan rosszul lettem, hogy tudtam, nem tudok másnap tanítani. 
Az Úrnak hála, volt aki átvegye a tanítást és minden csatolmányát. :)


Szóval csak a kézműves részét mutatom itt be, 
és az éneket, amit azért szeretek, mert elmeséli a történet lényegét.

Találtam két rajzolt figurát (Jézus és Zákeus), aztán beszerkesztettem, 
hogy használható legyen.


Az előkészület során kivágtam a lombkoronát, a fatörzset,  
felvágtam és kartonra ragasztottam a figurákat.


Az összeállítás és a színezés a gyerekekre várt.
A fatörzset előre vagy hátra ragasztották, 
majd ki kellett vágni a fatörzsön Jézus figurájának helyét, a lombon pedig Zákeusét.


Utána már csak a játék része maradt, 


amit én később összekötöttem az énekkel.


Következő alkalommal az irgalmas szamaritánus példázatáról lesz szó.
Örömteli tanulást! :)


2016. június 21.

Első gurigaalbumunk igéknek és énekeknek

,,Az Úr pedig monda nékem: Ne mondd ezt: Ifjú vagyok én; hanem menj mind azokhoz, a kikhez küldelek téged, és beszéld mindazt, a mit parancsolok néked." (Jeremiás 1:7) 

Régi tervem vált valóra, amikor elkészült az első kis gurigaalbumunk.
Nagyon helyes kis tárgy ajándéknak vagy csak otthonra, tárolni benne ezt-azt.
Pont akkora a mérete, hogy a kis méretű igés kártyáink, amiből folyton egyre több van, beleférnek.
De sok más dolog is pakolható bele. 
Az eredeti terv szerint igéket és énekeket gyűjtünk bele úti csomagnak.

Curve Road Stock Photos

 Meglehetősen hosszú az út tőlünk a gyülekezeteinkbe. Egy ideje bevezettem, hogy legalább egy fél órát énekeljünk az autóban (és ne az autótípusokat soroljuk, a kamionok teljesítményéről csevegjünk, vagy a rendszámokat tanuljuk :( ). 
Már sok éneket ismerünk, de van amit éppen tanulunk. Ezek szövege betehető egy erre rendszeresített tartóba. A gurigaalbum pont megfelel.

Íme a csapatmunka, amiben a legkisebb is lelkesen részt vett.


A lapított papírgurigák széleit mindkét oldalon megfestettük, 
a közepébe pedig mindenféle színes és mintás lapokat ragasztottunk.


Az album borítója müzlis dobozból kivágott darab krepp-papírral borítva.
(Ha hobbi ragasztólakkal átkenjük, még tartós is lesz.)


Az egyes gurigákat egy harmonikába hajtogatott papírcsíkkal ragasztottam össze.
Egyesével ragasztóztam és illesztettem a gurigák közepébe, így szép egyenletes lett. 


A harmonika két szélső végét a borítóhoz ragasztottam.


Így néz ki oldalról az elkészült album.


Végül az első oldalra beragasztottuk a fent idézett igét, és elkezdtük megtölteni.
Minden egyes gurigából kihúzható valami. Ha nagyon potyogna a nyitott végeken a töltelék, lehet ráhajtható fület készíteni, vagy egyszerűen színes gémkapoccsal lezárni. (Esetleg vannak saját ötleteitek?)


Jó szórakozást és értékes időtöltést!
Szeretettel :)



Zeneiskolai felvételi

Ez a személyes jellegű bejegyzés egy évvel ezelőtt készült. Sokat gondolkodtam azon, közzé tegyem-e itt. Aztán döntöttem. Íme az egy évvel ezelőtti élményünk. Idén már meg sem próbáltuk. Samu inkább sakkozni tanult egy kedves fiatalembernél teljesítménykényszer nélkül. Nagyon szerette. :)

Hétfőn felvételiztünk a hozzánk legközelebb lévő zeneiskolába. Különleges élmény volt. Nem mondanám, hogy jó vagy rossz, inkább csak gondolatébresztő.
Ebbe a zeneiskolába jártam én is 1-2 évig. Azért nem tudnám megmondani pontosan, mert akkoriban, amikor én tanultam fuvolázni, ott kapott új helyet a zeneiskola, ami azelőtt az általános iskolánkban adta a délutáni programot. Egy szép régi villa épülete, de én jobban szerettem a másikat, a kicsit, ami közelebb állt gyermeki lelkemhez. (Persze nem ezért hagytam abba a fuvolázást.:))

A zeneiskola az otthonoktatás segítője lehet, mert fontos külső kapcsolatok létesíthetők, és végre más ,,tanárt" és gyerekeket is lát a gyerek, ezért nekünk kiváltképp fontos lenne, hogy Samu járjon. Szóval már régen terveztük, hogy Samu zeneiskolába fog járni, és mivel tudom, mire képes, biztos voltam a dolgomban. Némileg sokkolt a sok változás. Már a felvételi előtt tudtam, hogy több száz kisgyerek jelentkezett 50 helyre, és bizony van verseny. Nem igazán értem persze, ,,Kodály országa" hogyan jutott idáig, hogy csupán a ,,kiválasztottak" járhatnak zeneiskolába. Aztán imádkoztam. Úgy gondolom, ha Samunak segítség lesz a zenetanulás, hogy közelebb kerüljön Istenhez, akkor bizonyára az Úr megadja számunkra a lehetőséget így vagy úgy.


Az élmény mégis kissé sokkolt. A felvételi délután volt. Samu minden reggel fél hatkor kel, ezért ez nem volt túl szerencsés. Már túl volt aznap egy halom ténykedésen, és még buszozni, meg gyalogolnia is kellett, hogy odaérjünk. 

Furulyára jelentkeztünk. Gondoltuk alapozásnak jó lesz (mi is így kezdtük), és ha megszereti folytathatja, vagy majd válthat. A fafúvós tanszakon kezdte a felvételit. Amikor beadtuk a lapunkat, már láttam, hogy három férfi és egy nő tanár már bent van ,,vizsgáztatni" (lehet, hogy többen is voltak), és tudtam, hogy szülő nélkül kell Samunak bemenni. Háááát! Ha én lettem volna Samu, biztos görcsbe rándul a gyomrom. Lehet, hogy ,,szakmailag" ez korrekt, de pedagógiai szempontból megkérdőjelezném. 

Imádkoztam, hogy az Úr adjon a kicsimnek bátorságot, és nem érdekelt, hogyan teljesít, csak az, hogy jó élmény maradjon benne. Mielőtt Samu bement azért megkérdezte: ,,Anya, ha elrontom, az nagy baj?" Összeszorult a szívem, és őszintén mondtam, hogy ,,dehogyis". Ezen igazán nem múlik semmi. Ő nem tudja, de én kint hallottam, hogy elrontotta mindhárom diktált ritmust, ami olyan hosszú volt, hogy még én is alig tudtam volna megjegyezni. Amikor megkérdeztem, hogy sikerült, csak annyit válaszolt: ,,Jól. Remélem tanulhatok majd furulyázni."


Kissé azért csalódott voltam. (Nem azért, mert nem fogják felvenni, hanem mert ez már nem ugyanaz, mint az én gyerekkoromban, amikor bementem Kati nénihez, a fuvola tanár nénihez meghallgatásra, aztán felvettek. Nem lett belőlem zenész, de olyan jó elővenni hangszereket és csak örülni, hogy Isten szép dalokkal és zeneművekkel ajándékozott meg minket.) De még hátra volt a szolfézs tanszék. Ott is kedves tanár nénik ültek bent és a gyerekek kis csoportokban mentek be. Abból már nem hallottam semmit a folyosói tumultus és zaj miatt, de gyanítom, hogy ez sem a ,,csillogásról" szólt. A végén ugyan behívták a szülőket, de semmi személyes nem volt benne (pl. miért fontos nekünk a zenetanulás, milyen ambícióink vannak stb.). Csak tájékoztattak az eredményhirdetés menetéről. Érthető. Ekkora tömeget nehéz is másképp kezelni. Most egy kicsit szomorú vagyok emiatt, de elfogadom, és hiszem, hogy minden a javunkra válik.

Egy kedves meglepetés azért ért a végén. Samu kapott egy gumicukorkát, de nem ette meg, hanem előtte megkérdezte tőlem, hogy szabad-e. A tanszak vezető tanár néni épp mellettünk állt, és megdicsérte, milyen rendes gyerek. Legalább mindketten édes szájízzel léptünk ki az épületből. :)


Kiléptünk, és elgondolkodtam. Talán nem is akarom annyira, hogy ide járjon a gyermekünk. Inkább azt szeretném, ha szeretne továbbra is énekelni, pengetni a líráját, és fújni a zsipp-zsuppot a furulyáján, ha örömöt lelne Isten dicsőítésében versengés nélkül.

2016. május 1.

Heti ige örömmel

,,Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem. Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem, mindennap várlak téged. "
(Zsolt.25:4-5)

Nagy vágyam, hogy e szerint az ige szerint éljük az életünket akár itthon a családban, akár akkor, amikor kitesszük innen a lábunkat. És különösen szeretném, ha hitelesen tudnánk képviselni Istent és az Ő szavát, hogy gyermekeink hite növekedjék, míg szemtől-szembe állhatnak Jézussal.

Van egy asszony-imakörünk. Hetente összejárunk, hogy megosszuk egymással tapasztalatainkat, imádkozzunk egymásért, családjainkért, betegeinkért, nehézségekkel küzdő barátainkért és ismerőseinkért.
Egyik kedves barátnőm is sok küzdelmet visel a gyermekeiért. Ő mesélte, hogy bevezettek egy füzetet, amibe minden héten bemásolnak egy igét és beragasztanak egy éneket. Aztán minden nap ismételgetik azokat. Az ötlet azonnal megtetszett, de csak egy idő után vált a mi életünk részévé.
Nagy lendületet adott a dolognak, hogy egy női keresztény szolgálatokról szóló képzésen kaptam ajándékba egy szép füzetet, ami folyton hívogatott, hogy megtöltsük tartalommal. 


Persze nem szeretném minden héten posztolni az aktuális oldalakat, de gondoltam egyet megmutatok, hátha más is kedvet kap hozzá. A megvalósítása nem igényel sok időt, viszont hasznos lehet, hogy a kicsik fejét megtöltsük bibliai gondolatokkal.

A heti anyag így néz ki:
Egy igét leírok elsős füzetlapra, amit az elsős fiam színes ceruzákkal átmásol. (Nagyobbak persze már a Bibliából is bemásolhatják.) Ez minden héten egy aktuális ige, ami jól illik pl. a jellemépítő programba is. Egyes napokon pedig kiváltja az írásgyakorlást az otthoniskolánkban.
Ezen a képen még látható balra a legkisebb gyerek anyák napi rajza, jobbra alul pedig egy matricás ,,díszítés". A halacska úgyis jó jelkép a meggondolatlan beszéd ellen. :)


Itt egy pár soros gondolkodás van az igéről. Pl. ,,az Úrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd"
gondolathoz, hogy mikor és hogyan ejthetjük ki Isten nevét.
Jobbra pedig Ferkó rajza, akinek a beszédről Bábel tornya jutott eszébe.


A következő két oldalt az énekünk szövege és egy saját készítésű kotta tölti ki.
A kotta jellegzetessége - ami sajnos a képen nem látszik jól, hogy minden hangnak külön színe van. 
Ha pl. az A hang narancssárga, akkor az összes A-t ugyanolyanra színezik a gyerekek. Közben tanulják a helyét. (Ehhez persze előjegyzés nélküli kotta szükséges egyenlőre.)


Végül Samu is rajzolt. Neki egy király jutott eszébe, aki tiszteli Istent és csak okkal veszi a szájára a nevét, ezzel mutatva példát a népének. (Jó figyelmeztetés ez nekem is, szülőnek, ha szeretném, hogy a gyerekek tisztelettel ejtsék ki a Mindenható nevét.)
Bal oldalon pedig leírtuk az igét egy másik fordításban is, hogy érthetőbb legyen.


Az üres helyekre matricázunk, fényképeket rakunk be, vagy a gyerekek rajzolnak.
A barátnőm mesélte, hogy az övéi már a füzetük elejétől kántálják az összes tanult igét, és tudják az énekeket is. Nekem igazán hatékonynak tűnik! :) 

Szóval, ha kedved van hozzá, végy egy füzetet, és lássatok neki!
Ez a feladat is tág határt szab a képzeletnek.

Áldott napot!
Szeretettel :)






2016. február 21.

..Keressétek először Istennek országát!"

 ,,Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek. Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől; mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja." (Máté 6:33-34)

Elkészült a bibliai őstörténet következő két darabja, de ügyesen ottfelejtettem a gyülekezetünkben. Ezért gondoltam egyet, és elővettem gyerekeim egyik régi kedvencét. Kicsit meggyötört példány, nem is túl szép kivitel, de hátha hasznát veszitek az ötletnek.

Két 20 cm átmérőjű kartonkorongból áll. A felső a földgömböt ábrázolja közös színezéssel. Alul készítettünk egy kör alakú kivágást. Az alsót hat egyenlő részre osztottuk, és egy kupac a kivágott körrel azonos méretű képet vágtunk ki régi magazinokból, amit felragasztottunk. Az utolsó kép jelképezi Isten országát. Ezt előre elkészítettem. Van rajta szív, a szeretet, nap, az örök világosság, mosolygós fej, az örök öröm jelképeként és két angyal a mennyei közösség gondolatáért.


Középen Milton-kapoccsal összetűztük a korongokat. Így lehet forgatni, és ,,keresni Isten országát".
Közben beszélgettünk az igéről. Ha Isten országát keressük, még a vágyaink is kicserélődnek. Többé nem a javak nyújtotta biztonságra, a szórakozásra, az izgalmakra, élvezetekre vágyunk, amik csak röpke örömöket adnak - miközben függővé és boldogtalanná tesznek - hanem Isten szolgálatára, amiben megleljük azt az örömet, békességet, hasznos elfoglaltságot, ami kitart az örökkévalóságig.



A korong hátuljára ráírtuk az igét és ráragasztottuk az éneket.
Jó sokat éneklünk, és mindenkit biztatni szoktam, hogy énekeljen Istenről és Istennek. 
Őt nem érdekli, ha hamisan éneklünk, vagy elvétjük a hangot, de segít, hogy az éneklés-imával közelebb kerüljünk hozzá, elmúljék a félelmünk, és csökkenjen a fájdalmunk. 



Íme egy videó, amin kedves fiatal barátaink játsszák az éneket az egyik tolerancia táborban.


Szeretettel :)

2015. szeptember 23.

BF-program - Angolosan 2.

,,Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; a mint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást." (János 13:34)

A napi tanulások és készülések miatt kicsit ritkábban jelentkezem, de jelentem, jól vagyunk. Szépen haladunk a tanulással, és még a jellemépítő programunk is jobban halad, mint eddig.
A programunknak új egységébe léptünk, a ,,türelem" hete(i) van. Az angolozáshoz egy kedves, angolszász területen jól ismert dalt használok: ,,Jesus loves me". Több dolgot tanultunk belőle:

A) Lelki tartalmat
1. A szeretet és a türelem szorosan kapcsolódnak egymáshoz.
2. Jézus nagyon szereti a kisgyermekeket, és velük is nagyon türelmes.
3. Ha indulatot érzek magamban, legjobb, ha azonnal Jézushoz fordulok.
4. Ha rám törne a rossz kedv, ami miatt ingerült vagyok, énekelhetek.

B) Angol szavakat és nyelvtant:
1. Igeragozás (,,love" ige az alap).
2. Személyes névmások (ragozva is.)
3. Írott szöveghez ,,szoktatás". 
Leírtam olvashatóan az ének szövegét. Rajzoltam bele jelzéseket, 
és éneklés közben mutatom, melyik szót énekeljük éppen. 

C) Ének-zenét
1. Egyszerű dallama miatt jól szolmizálható. (A refrént persze már csak szöveggel énekeljük. Az amúgy is későbbi toldalék az eredeti énekhez.)
3. Lépésekkel (pl. tá-tá tá-tá) és tapsolással (ti-ti-ti-ti ti-ti-ti-ti) gyakorolható az ének üteme.
2. A kottaolvasás tanulásánál sem nehéz az üteme és a dallama.

Találtam egy aranyos rajzfilmet hozzá. Bár a rajzfilm az én ízlésemhez kicsit erős színekkel bír, a gyerekek rajongtak érte. 


A szövege ez:

  1. Jesus loves me! This I know,
    For the Bible tells me so;
    Little ones to Him belong;
    They are weak, but He is strong.
    • Refrain:
      Yes, Jesus loves me!
      Yes, Jesus loves me!
      Yes, Jesus loves me!
      The Bible tells me so.
    1.  Jesus loves me! He who died
      Heaven’s gate to open wide;
      He will wash away my sin,
      Let His little child come in.
  2. (v. 1 by Anna B. Warner, 1860

v. 2-3 by David R. McGuire

ref. by William B. Bradbury, 1862)

(Forrás és teljes szöveg ITT.)

A tanulás-kedvcsinálás kedvéért elkészítettem nekik a saját kis egyszerű változatomat gurigákból, amivel az énekhez ők maguk el is játszhatják a rajzfilm eseményeit. Szegény pók ugyan lemaradt, (már megreklamálva!:)) de majd pótolom nekik.



Örömteli tanulást!



2015. június 21.

Zsoltárrészletek - 118:14

,,Erősségem és énekem az Úr, és ő lőn nékem szabadulásul."
(Zsolt 118:14) 

Nagyon megszerettem a 118. zsoltárt. Sok-sok kincset lehet kibányászni belőle. 
Ez a verse is olyan mélyen fejezi ki, hogy kicsoda a zsoltáríró számára Isten. 
Erősség és ének, szabadulást hozó Úr.


Emlékszem, Isten nélkül mennyire kerestem az élet értelmét. Sokat olvastam nagy és nemes gondolatokat az emberi jóságról, a szeretetről, az együttérzésről és segítőkészségről. Csodáltam a nagy embereket, akik a világ megjobbításán munkálkodtak, és én is ilyenné akartam válni. De valami nagyon hiányzott.

Aztán Jézus belépett az életembe, és megtöltötte azt értelemmel. Kiszabadított saját gondolatvilágomból (azaz a sok szép emberi eszme világából), amit ma egyértelműen a lassú halál útjának neveznék. Megtanított küzdeni. Nem a világ ellen, hanem önmagam és a lelkemet pusztító ellenség ellen. Nem adott hozzá izmokat, vagy technikákat, de adott készséget és nyitottságot, hogy nyitva tartsam a kapukat, amiken Ő bejöhet, hogy Ő győzze le gyengeségeimet. Úgy alakít minden körülményt, hogy a javamat szolgálja a legfőbb cél felé vezető úton.

Kinyitotta a kalitka ajtaját, és csak annyit mondott, hogy többé nem kell ott ücsörögnöm. Inkább repüljek, és énekeljek. Énekeljem mindenhol, hogy az Úr az én szabadítóm!

Ezt az igét az alábbi módon illusztráltuk:


Papírkalitkában ül a madárka, amit egy kis füllel zárhatunk, nyithatunk. 
A madárka egy ágon ül, amiről levehetjük.


Bal oldalon a sablonokat fényképeztem le. 
Jobb oldalon már a kalitkát már átrajzoltuk egy félbehajtott rajzlapra.
A rácsokat a felénél megjelöltem, hogy a kicsiknek se okozzon gondot a kivágása.


A lapot a hajtásánál bevágtuk a jelzésig, majd a jelzésnél behajtottuk.
Így egészen egyszerűvé vált a rácsok kivágása. 


Ilyen a már kivágott és visszahajtott rács.


A kalitka ,,belsejével" csak annyi dolgunk volt, hogy berajzoltuk a faágat, és vágtunk egy kis rést, amibe a madárka beültethető. Utána jött a kalitka tetejének kialakítása, a madárkák kivágása, színezése, a kalitka belsejének ,,berendezése" (etető, itató), a zár ,,felszerelése" és a rúd kiszínezése.


Nagy sikere lett. A gyerekek még sokáig játszottak vele.
Sok örömet hozzá! :)


2015. június 9.

Sámuel gyermekkora lapbook 7. - ,,Szólj hozzám, mert hallja a te szolgád!"

,,Akkor eljövén az Úr, oda állott és szólítá, mint annak előtte: Sámuel, Sámuel! És monda Sámuel: Szólj, mert hallja a te szolgád! " (I. Sám. 3:10)

A Sámuelről szóló lapbook jobb fele arról a nevezetes éjszakáról szól, amikor Isten megszólította Sámuelt. Amikor elhívta és prófétává tette. Ugyanakkor súlyos üzenetet is bízott rá. 
Erről az igéről van egy szép ének is, amit tanulunk a fiúkkal. Ennek szövegét beragasztottuk fülnek, ami alatt a történet ,,képregényben látható.


A két rajz Sámuel elhívásáról szól.


A Református énekeskönyv 512. énekének szövege az alábbi.

 'Szólj, szólj hozzám, Uram, mert szolgád hallja szódat!'
(Hannover, 1648)

1. 'Szólj, szólj hozzám, Uram, mert szolgád hallja szódat!' Így mondom, mert magam rég annak érezem. Hadd járjak utadon, hadd várjam égi jódat Hű szívvel szüntelen, hű szívvel szüntelen.

2. Adj lelkedből erőt, hogy értsem és szeressem Elrendelt utamat s minden parancsodat. Egy vágyat hagyj nekem: hogy halljam és kövessem Szent igazságodat, szent igazságodat.

3. Nincs oly tudós sehol, ki megtanít utadra, A bölcs nem fejti meg törvényedet sosem; Te fejted meg nekünk, te, hű szíveknek Atyja, Kinek szavát lesem, kinek szavát lesem.

4. Te nagy csodáidról bár fennszóval beszélnek És fennen hirdetik felséges rendedet, Ha nem te szólsz, Uram, a szó fülig ha érhet, De szívig nem mehet, de szívig nem mehet.

5. Szólj, szólj, én Istenem! - szól hangodból a jóság, A lelkem megfeszül s a hallásban segít, És szódban meglelem az örökkévalóság Jó édességeit, jó édességeit.

6. Szólj és csitítsd a bút, mert bú és kín gyötörnek, Szólj, hogy legyen szavad ír s gyógyító erő; Szólj, dicsőséged úgy még szebben tündökölhet, És mindörökre nő, és mindörökre nő.

(Corneille Péter (1606-1648) az 1Sám 3,9 alapján
F.: Áprily Lajos)

Itt hallgathatjátok meg az ének első versszakát:


Áldott napot!

2015. június 4.

Sámuel gyermekkora lapbook 5. - Énekeljünk!

,,És felkele Anna, minekutána evének Silóban és minekutána ivának...És lelkében elkeseredve, könyörge az Úrnak, és igen sír vala." 

A kis Sámuelről szóló lapbookból sem maradhatott ki az ének. (Éneklésről hosszabban itt olvashatsz.) Egy szép ének szövegével takartuk el a kiöntött szívet és Anna fogadalmát. ,,Ó, mily hű barátunk Jézus..."


Kívül csak egy kartonfülre rajzolt violinkulcs díszíti. Ezzel szoktuk jelezni az énekeink helyét. Ha a fület kinyitjuk, a másik oldalán az ének teljes szövege olvasható.

Ó, mily hű barátunk Jézus,
Minden bajban megsegít,
Mily jó elé imádságban
Vinni éltünk ügyeit.
Gyakran nyugtalan a lelkünk,
Tévesek az útjaink,
Mert nem vittük hő imában
Isten elé dolgaink.

Jönnek próbák kísértések,
Nincsen örömcsillagod?
El ne csüggedj ily órában,
Lépj az Úr elé legott!
Ha legnagyobb az ínséged,
Van segítőd, mitse félj.
Hozd az Úrhoz imádságban,
Bármi kínoz, higgy, remélj!

Fáradt vagy és megterhelve,
Jól esnék az enyhülés?
Fáradtak ereje Jézus,
Hozzá jönni, Ó ne késs!
Elhagyatva élsz e földön?
Tedd rá minden terhedet,
És hozd mindig bizalommal,
Az Úr elé ügyedet.


Itt hallgathatjátok meg.


Szeretettel ajánlom. :)