Lázár feltámasztása

 ,,Monda néki Jézus: Feltámad a te testvéred. 
  Monda néki Mártha: Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor az utolsó napon. 
  Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él; 
  És a ki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-é ezt? "

(Jn.11:23-26)

Az elmúlt hónapokban több szeretett személyt is elvesztettünk. 

Barátot, rokont, testvért, ismerőst.

Voltak nagyon nehéz percek.

Volt hogy erősen hittem, az Úr feltámasztja még a temetése előtt az elhunytat.

Ő megteheti. Meg is tehette volna, ha ez lett volna az akarata.De nem tette.

A legnehezebb azt kimondani: ,,Legyen meg a Te akaratod."

Nem vádoltam Istent, amiért nem azt teszi, amit én szeretnék, de nehéz volt elengedni.

Azt hiszem a legfőbb dolog, amit vár, hogy egyszerűen csak bízzunk benne,

akármi történjék. És a hívő élet legnagyobb kihívása, hogy ezt tegyük.

Lázár feltámasztása különleges történet. Szokatlanul nagy részletességgel írták.

Bizonyára az olvasó miatt, hogy megértse, és nehogy félreértse, 

vagy hamis tanításokat gyártson belőle.

Van feltámadás, van utolsó nap és van örök élet.

De a feltámadás és az élet maga Krisztus. Lehet ezt a kijelentést spiritualizálni,

lehet szimbólumokban gondolkodni róla, lehet lecsupaszítani, vagy díszbe öltöztetni.

Jézus kijelentése azonban annyira egyszerű:

,,...a ki hisz én bennem, ha meghal is, él; 
  És a ki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. 

Hiszed-é ezt?"

A gyerekeknek ez még olyan könnyű! És aki hiszi, annak könnyebb a búcsúzás is.

Jézus Krisztus eljövetele pedig annyira közel van! Amikor pedig eljön:

,,eltöröl az ő szemeikről minden könnyet." (Jel. 7:17)

Ismét előre kivágott elemekkel dolgoztunk. Sima színes papírt használtam, így összefogva egyszerre többet is ki tudtam vágni. A4-es lapokat félbehajtottam, ebből készült a könnycsepp, amibe belekerült Lázár feltámasztásának a története (röviden). Készült egy kör alakú ,,kő" ,,Jézus szeret téged!" felirattal.

Ez a kő elmozdítható, mert a ,,sziklasír" alján egy vékony zsebet ragasztottunk neki.

A legegyszerűbb - hogy zárt is legyen - ha alul a sírt jelképező színes papír fel van hajtva.

Így csak két oldalon kell egy-egy pontot leragasztani. A többi a síron csak színes ceruzás rajz.

Lázár figurája egy pólyás babához hasonló kartonemberke, amit könnyű körbetekerni.

Mi gézt használtunk, de ez bármilyen más fehér anyag lehet (pl. vastag fonál, vékony kreppcsíkok, elhasznált fehér pólóból vágott csíkok stb.) 

Az alábbi képen jól látszanak az alkatrészek külön-külön.

Jó tanulást és játékot!

Pál apostol 4. - Sötétségből világosságra

,,Elméne azért Ananiás és beméne a házba, és kezeit reá vetvén, monda: Saul atyámfia, az Úr küldött engem, Jézus, a ki megjelent néked az úton, melyen jöttél, hogy szemeid megnyiljanak és beteljesedjél Szent Lélekkel." (Ap.csel. 9:17) 

Egészen csodálatos, ahogyan Istennek gondja van arra, nehogy véletlennek tekinthessünk egy-egy eseményt az életünkben. Éppen akkor történt...amikor kellett. Nem előbb vagy később, hanem pontosan akkor. Imádkoztam, és azonnal jött a válasz. Imádkoztam, de úgy tűnt, nem jön a válasz, aztán később rájöttem, hogy a válasz ugyan jött, csak mivel ellentétben állt az én elképzeléseimmel, észre sem vettem vagy másképpen értékeltem. Persze vannak megválaszolatlan imák is, de nem Istenen múlik, ha nincs válasz, hanem azon, ami bennem van, vagy éppen hiányzik belőlem.

Anániás és Saul nagy küzdelmet élt meg, mielőtt találkoztak volna. Saul mélységes bűnbánattal és gyásszal ment Isten elé, Anániás pedig alázatos, engedelmes és érett keresztényként. Így mielőtt még találkozhattak volna, az Úr összekapcsolta őket az iránta való bizalomban. Anániásnak le kellett küzdenie a keresztényüldöző Saultól való félelmét, Saulnak pedig teljes hitre kellett jutnia, hogy akár látni fog, akár nem, az Úr szereti őt és kegyelmez. Aztán Anániás elindult az Egyenes utcába, Saul pedig várta.

Az Úr mindkettőjüket arra tanította, hogy Nála semmi sem lehetetlen.

A Pál apostolról készült füzetünk következő része ez.

Beragasztottunk két kinyitható lapot. Az egyik Anániás háza, a másik Júdásé, ahol Pál megszállt.

Anániás mozgatható figurájának készítettünk helyet mindkét házban, Saulnak pedig csak Júdáséban.

A két házat egy kacskaringós út köti össze, de Samu alulra megrajzolta az Egyenes utcát is. Samu többféle burkolatot ,,rakott le" az útra. :) Sőt egy kis patak is folyik a két utca között.

Anániás előbb imádkozik. A látomását ,,fényesség" megrajzolásával ábrázoltuk.

Aztán Anániás elindul. A gyerekek végigvezethetik az úton Júdás házáig.

A házban zajló eseményekhez beragasztottunk egy kihajtható fekete lapot. Én arra gondoltam, hogy Sault rakjuk be, majd a gyógyulásnál kinyitjuk. Samu logikáját követve azonban fordítva csináltuk. Anániást raktuk sötétbe, amit ha kinyitunk, Saul megláthatja őt. A lényeg, hogy nem veszett el a lényeg! :)

Áldott napot!

Ábrahám 1. - Indulj el!

,,És monda az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedből, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, a földre, a melyet én mutatok néked. És nagy nemzetté tészlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszesz. És megáldom azokat, a kik téged áldanak, és a ki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei. És kiméne Ábrám, a mint az Úr mondotta vala néki, és Lót is kiméne ő vele. (I. Móz. 12:1-4)

Nagyon szeretem ezt a történetet. Olyan egyszerűséggel írja le Ábrahám döntését: ,,kiment Ábrám, amint az Úr mondta néki." Bizonyára mindennek volt előzménye: sok beszélgetés Istennel, hiszen nagyon veszélyes és nehéz útra indította őt az Úr. Engedelmessége azonban az Úrba vetett végtelen bizalmára épülhetett.

Ma is élnek Ábrahámok közöttünk. Nekik is vannak ígéreteik és küzdelmeik. Hatalmas dolognak tartom, hogy az ilyen emberek mekkora áldást jelentenek másokra nézve, miközben ők is elnyerik az áldást.

Azt hiszem, csak így érdemes keresztény életet élni.

 

A történethez egy szétszedhető sátort készítettünk egy nagyobb müzlis doboz egyik oldalából (korábban már írtam, hogy ha nincs kéznél más, rengeteg dolog felhasználható a háztartásból ,,újrahasznosítással" :)), amit egy darab anyaggal (szintén újrahasznosított) letakartunk. ,,Sátorszögek" helyett kövekkel rögzítettük. Így könnyen felszedhető és továbbvihető a sátor.

A szétszedett sátor alapja így néz ki.

Nagyon egyszerű, egyetlen darabban szabva és összehajtogatható.

Az egyik végén csak egy kis fület hagytunk, hogy a karton másik végén egy kis papírpántba 

bele lehessen dugni.

A végén pedig ráterítettük az anyagot és a négy sarkánál kövekkel rögzítettük.

Ilyen lett a végeredmény. Bizonyára lehetne csinosabb is, de a célnak megfelel.

Eljátszottuk a vándorlást. Többször szétszedtük, majd összeraktuk a sátrat. Közben

cserélve a vezetőt a szobában tárgyak között ,,vándoroltunk" az alábbi éneket énekelve.

Majd takarókból kisebb bútorok és csipeszek segítségével sátrat építettünk.

 Sálak, kendők segítségével pedig be is öltözhettek Ábrámnak és Szárainak.

Ezt különösen élvezték a gyerekek.

Áldott együtt tanulást! :)

Elizeus 27. - Elizeus betegsége és halála

,,Az Úrnak győzedelmes nyíla ez..." (II. Kir. 13:17)

Lassan vége az évnek, és végre sikerült befejezni Elizeus történetét.

Amikor Samunak pár hete mondtam, hogy szombaton befejezzük az Elizeus füzetet, ,,jaj, ne már" felkiáltással reagált. Teljesen félre értettem. Azt válaszoltam: ,,nem tudtam, hogy már ennyire unalmas". ,,Dehogyis, Anya, csak nem akarom, hogy vége legyen". Ezen jobban meglepődtem, mint a korábbi válaszán. Így hát közösen elhatároztuk, hogy elkészítünk egy másik füzetet. Ezúttal Pál apostol élete lesz a középpontban. Változtatni is szeretnénk pár dolgon. Vannak új ötletek, és persze új kihívások. Most azonban még mással vagyunk elfoglalva.

Ez a történet is érdekes, és persze sok kérdést vet fel a hit szempontjából. A gyerekeknek lerövidítettem. Azt hangsúlyoztam ki, hogy minden győzelem Istentől van. A mi feladatunk a hit és az engedelmesség. Ha a király igazán hitt volna, megsemmisítő csapást mérhettek volna az ellenségre. Így is győztek, de győzelmük nem lett teljes.

Ezen a képen a király kilövi nyilát. Elizeusnak készítettünk egy ágyat egy téglalapból. A két szélén és az alján leragasztottuk (zsebszerűen), így Elizeus belefektethető. A király és a nyila előre kivágott elemekből készült. A gyerekek dolga az összeállítás, a ragasztás és a színezés volt.

Itt látható a kép Elizeus nélkül.

Ezután Elizeus meghalt és eltemették.

Élete igazán jól példázza a mély hitet, gondoskodó szeretetet 

és az Istennel való együttműködés gyümölcseit.

Áldott ünnepeket!

Tematikus bibliai igegyűjtemény egylapos albumban

,,Mikor félnem kellene is, én bízom te benned."

(Zsolt. 56:4)

Mostanában kevesebb időm jut az írásra, bár megint vannak készen anyagaink. 

Egy új kedvencem az egy lapból hajtogatható könyvecskék, albumok készítése.

Ezeket egyenlőre nem egy-egy bibliai történetre építjük, hanem tematikus feldolgozások.

Az első, amit bemutatok egy kukoricapelyhes doboz újrahasznosításából készült kis album igékkel, 

amik a félelemről, bátorságról és az Istenbe vetett bizalomról szólnak. 

Belülről így néz ki:

Gyűjtögetni szoktam az igés lapokat, kártyákat, lejárt naptárakat.

Az igék egy részét ezekből vágtuk ki.

A többi egyéb munkáink során megmaradt kis színes papírfecni.

Ezekre írtam az elmúlt időszakban tanult igéket. 

Vannak kis zsebek is rajta, amikbe szintén igés kártyákat, lapokat lehet dugdosni.

A gyerekeknek annyira megtetszett, hogy mindenkinek külön albumot készítettünk, 

és mindenkié más lett, mert sok variálási lehetőség van.

Ennek az albumnak az elkészítését láthatjátok az alábbi képeken.

A kartont négyzetekre osztottuk, majd bevágtuk a jelölés mindkét oldalán, 

hogy kb. 2-3 mm kivágás legyen. Erre a könnyebb hajtogatás miatt van szükség.

Majd elkezdtük behajtogatni. A vágás és a hajtás is többféle módon variálható. Mi a képen látható bal oldali négyzetekből levágtunk, és két szélét vékony csíkban leragasztottuk. A sárga csíkok kétoldalas ragasztószalagból készültek. Így lett három zsebecske.

Utána következett a legkisebb méretre (esetünkben 7x7 cm) hajtogatás.

A könnyebbség miatt csak gumigyűrűvel fogtuk össze a végén. 

(Azóta már készült szalagos-megkötős változat is.)

Végül megtöltöttük tartalommal.

Ezúttal nem változtattunk a külsején, mert tetszett a sok kukorica, 

de az is díszíthető, bevonható, ha szebb kivitelre vágyunk.

Áldott igetanulást! 

Szeretettel:)

Elizeus 18. - A gyógyulás

,,Beméne azért a Jordánba, és belemeríté magát abba hétszer az Isten emberének beszéde szerint, és megújult az ő teste, mint egy kis gyermek teste, és megtisztult." (II. Kir. 5:14) 

Azt hiszem, a Jordánban való fürdés a történet koronája, 

hiszen Naámánnak több ponton is meg kellett küzdenie a helyes döntésért:

1. Hihet-e egy kis rabszolgalány szavának?

2. Mit fog hozzá szólni a király, ha ő az ellenség területére akar menni, gyakorlatilag védtelen?

3. Mennyi gondolata, kétsége lehetett, míg odaért az ellenség királyához!

4. Milyen érzés lehetett ,,szívességet" kérni egy ellenséges királytól?

5. Eltelhetett egy kis idő, míg Elizeus üzent, hogy küldjék hozzá Naámánt. Ezalatt vajon min gondolkodhatott? Feleslegesnek érezte-e erőfeszítéseit? Vagy veszített-e reménységéből?

6. Amikor pedig célba ért, valami egészen más történt, mint amire számított. Az események ellentétben álltak Naámán elképzeléseivel, ami teljesen felzaklatta őt.

7. Végül belépett a Jordánba és hétszer megfürdött. Hat alkalommal még beteg testét érezhette, de a hetediknél megtörtént a csoda. Ekkor tudhatta csak, hogy megérte minden küzdelme!

A történethez egy kék papírból kivágott, folyót ábrázoló zsebet készítettünk.

A gyerekek halacskákat rajzoltak...

...majd a zsebben megfürdették Naámánt.

Valahogy így:

Kellemes időtöltést! :)

Elizeus 17. - A hitpróba

,, És elméne Naámán lovaival és szekereivel, és megálla az Elizeus házának ajtaja előtt. 

  És külde Elizeus követet ő hozzá, mondván: Menj el és fürödj meg hétszer a Jordánban, és megújul a te tested, és megtisztulsz." (II. Kir. 5:10)

A történet folytatásában hasonló apró ötleteket használtunk, mint eddig. Felül egy téglalap alakú házikó két kis ablakkal, ajtóval látható. Alul Elizeus szolgája egy körből és egy trapézból, amit a gyerekek ragasztottak és színeztek. Naámán mellé állítható a kis kivágott résbe.

,,Akkor megharaguvék Naámán és elment, és így szólt: Íme én azt gondoltam, hogy kijő hozzám, és előállván, segítségül hívja az Úrnak, az ő Istenének nevét, és kezével megilleti a beteg helyeket, és úgy gyógyítja meg a kiütést. 

  Avagy nem jobbak-é Abana és Párpár, Damaskus folyóvizei Izráel minden vizeinél? Avagy nem fürödhetném-é meg azokban, hogy megtisztuljak? Ilyen módon megfordulván, nagy haraggal elment. 

  De hozzá menének az ő szolgái, és szólának néki, mondván: Atyám, ha valami nagy dolgot mondott volna e próféta neked, avagy nem tetted volna-é meg? Mennyivel inkább, a mikor csak azt mondja, hogy fürödj meg és megtisztulsz?" (II. Kir. 5:11-13)

Büszkeség, avagy alázat? Ez itt a kérdés. Naámán szavai két dologról árulkodnak:

1. Megszólalt benne a büszkesége, ami származásából és pozíciójából adódott.

2. Ugyanakkor elég határozott elképzelése volt arról, hogyn fogja őt a próféta meggyógyítani.

Elizeus azonban az Istentől nyert bölcsességgel teljesen háttérbe helyezte magát, és csupán egy szolga által üzent egy egészen egyszerű dolgot, ami mégiscsak rendkívül nehéznek bizonyult, hiszen most volt igazán szükség a hitre, bizalomra.

Engem egészen magával ragadott Naámán szolgáinak a gondolkodása. Bizonyára az Úr erről is gondoskodott, hogy a krízisben ne maradjon magára az, akit Ő meg akar gyógyítani. A hűséges szolgák talán nem is voltak tudatában, milyen nagy dolgot tettek, jutalmul viszont tanúi lehettek a csodának. Isten teljes testi-lelki gyógyulást akart adni Naámánnak, és hitet a szolgáknak is. Hiszem, hogy mindannyiunkat ugyanígy gyógyít, és csak azt adja meg, ami a legfőbb célt szolgálja (az üdvösségünket).

Ezeken a képeken a mérges, majd a megnyugodott Naámán látható az értelmes szolgáival. A szolgák feje előre kivágott körökből készült ragasztással, színezéssel, Naámán feje pedig kinyitható kör, kívül a mérges arccal, belül pedig a nyugodttal.

Eredményes tanulást!

Szeretettel :)

Elizeus 16. - Hit és hitetlenség

 ,,Jézus pedig monda néki: Ha hiheted azt, minden lehetséges a hívőnek."

(Máté 9:23) 

A Naámán gyógyulásáról szóló történet rendszerint igen népszerű mind a gyerekek, mind a felnőttek körében. Gondolom nem akármiért. Mivel ebben a történetben is Elizeus volt a próféta, belekerült a füzetünkbe.

A feldolgozásnál egyszerű kis ötleteket valósítottunk meg..

Elizeuson kívül csak Naámán ,,mozog". Mindenki mást beragasztottunk. Az emberekhez egy-egy trapéz és egy egy kör alakú idomot használtunk, amiket színes papírból kivágtunk. (egyszerre mindig többet.) A színezést a gyerekek végezték. Naámánhoz pedig ugyanazt a sablont használtuk, mint Illéshez, Elizeushoz és a súnemita asszonyhoz. Kivágtuk, és minden lapon készítettünk egy-egy kis bevágást, ahová Naámán állítható.

Íme a történet:

,,És monda ez az ő asszonyának: Vajha az én uram szembe lenne azzal a prófétával, a ki Samariában van, kétség nélkül meggyógyítaná őt az ő bélpoklosságából." (II. Kir. 5:3) 

A történet első epizódjánál Naámán felesége és a kis szolgálólány be van ragasztva. Naámán helyét úgy vágtuk ki, hogy a kislányt eltakarja, amikor odaállítjuk. Így a következő részlet is elmesélhető ugyanazon a lapon.

Az epizód központi tanítása az volt, hogy egy kis gyermek is fontos eszköz lehet Isten kezében mások megmentésére, ha hisz és nem fél erről bizonyságot tenni. Még akkor is, ha más társadalmi rétegből származik, mint azok, akiket az Úr általa akar megszólítani.

Egy bekezdés az előkészületről:

A következő képen - gondoltam - bemutatom, hogyan készülünk elő, ha valahová megyünk.

A történethez szükséges darabokat kivágjuk, pár dolgot meg is rajzolunk vagy beírunk. (Gyakran úgy, hogy a gyerekek nem is tudják, mi lesz a történet, de szívesen együttműködnek.:)) Aztán minden egyes lap szélére gémkapoccsal rátűzöm.

A történet folytatása aranymondással:

,, Az embereknél lehetetlen, de nem az Istennél; mert az Istennél minden lehetséges."

(Márk 10:27) 

 ,,Akkor monda Siria királya: Menj el, és ím levelet küldök az Izráel királyának. Elméne azért és vőn magával tíz tálentom ezüstöt és hatezer aranyat, azon felül tíz öltöző ruhát." (II. Kir. 5:5)

Ehhez a részhez csak ragasztó és színes ceruza kellett a helyszínen.

Központi gondolat itt, hogy a hitetlen, vagy más vallású embereket nem ítélhetjük meg, hiszen nem tudhatjuk, mi van a szívükben, vagy Isten hogyan akarja őket megszólítani. Ráadásul gyakran igen becsületes, tisztelettel övezett emberekről van szó, akikre jellemző az őszinte alázat és a nemes dolgok valódi keresése.

 ,,Avagy az Úrnak lehetetlen-é valami?"

(I. Móz. 18:14)

,,És elvivé a levelet az Izráel királyának, ezt írván: Mikor e levél hozzád érkezik, ímé az én szolgámat, Naámánt azért küldöttem hozzád, hogy őt gyógyítsd meg bélpoklosságából. 

  De a mikor elolvasta az Izráel királya a levelet, megszaggatá az ő ruháit és monda: Isten vagyok-e én, hogy öljek és elevenítsek, hogy ez én hozzám küld, hogy gyógyítsam meg e férfiút az ő bélpoklosságából? Vegyétek eszetekbe és lássátok, hogy csak okot keres ellenem. 

  Mikor pedig meghallotta Elizeus, az Isten embere, hogy az Izráel királya ruháit megszaggatta, külde a királyhoz ilyen izenettel: Miért szaggattad meg a te ruháidat? Hadd jőjjön hozzám, és tudja meg, hogy van próféta Izráelben." (II. Kir. 6:8)

Az Isten népéhez tartozó, vagy magukat annak valló emberek között is előfordul a hitetlenség és a méltatlan cselekedetek. Azonban ne ítéljünk sose a látszatra, nem látunk a másik ember tettei mögé. Aki a szíveket vizsgálja, az Úr, és egyedül Ő ítélhet teljes igazsággal. Ráadásul mi is kapunk figyelmeztetéseket Istentől, amire érdemes odafigyelni.

Folytatjuk a történetet, amint elkészülnek a következő részek.

Addig is érdemes szemezgetni Elizeus történeteit. Igazán értékes tanítások rejlenek bennük.

Békés napot!

Elizeus 10. - A megsokasított olaj

,, Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj. Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit. Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti. "

(Zsolt. 37:3-5)

Elizeus története kissé hátérbe szorult az utóbbi időben. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem folytatjuk, vagy nem olvasunk más bibliai történeteket, csak kissé lassabb ütemben. Elizeust nagyjából minden harmadik szombaton vesszük elő. De vannak már kész részek. A következő bejegyzések erről fognak szólni.

Az egyik legszebb történet arról, hogyan gondoskodik Isten a testi-lelki szükségleteinkről, a szegény özvegyasszony olajának megsokasítása. Az asszony kétségbeejtő helyzetben van, hiszen férje halála után a hitelező a két fiát követeli tőle, ha nem fizet. De az asszony tudja, kihez forduljon. Nem bálványokhoz esdekel, vagy becstelen eszközökhöz nyúl (a kor szokásainak megfelelően), hanem Isten prófétájától kér segítséget. Isten pedig hitéért és hűségéért megadja neki szíve kérését.

Az asszonynak is tennie kellett hozzá. Körbejárta a szomszédait, hogy annyi üres korsót kérjen, amennyit csak tud. Aztán bezárkózva elkezdte önteni kevés olaját egy másik korsóba, aztán egy harmadikba, negyedikbe...sokadikba, míg az edény el nem fogyott. Akkor ,,elfogyott" az olaj. Végül az ő dolga volt eladni is az olajat a piacon. Kifizette a hitelezőt, és még maradt is pénzük a hétköznapi életre.

Ez a történet nevel 

- az Istenbe vetett bizalomra,

- a nemtelen eszközök elvetésére,

- az Istentől kapott ,,utasítások" hűséges végrehajtására,

- és a hálára.

A történetet az alábbi módon dolgoztuk fel. 

A füzetlapra 10 bevágást készítettem, amiket beszámoztam.

A jobb felső sarokba beragasztottunk egy színes papírból kivágott korsót, ráírtam, hogy ez az olaj (amit az asszony kitölt. Kivágtunk hozzá 10 korsót, amik az aljukon lévő kis füllel a lapra illeszthetők.

A foglalkozás számolásról és a számok felismeréséről szól. A piros korsó alá tesszük valamelyik korsót (találomra, vagy számsorban), ,,megtöltjük", majd megkeressük a helyét, és oda rakjuk.

Egyesével mindegyik a helyére kerül.

A játék végén a korsók egy kis borítékba tehetők, 

hogy a következő alkalomra is meglegyen mindegyik. :)

Áldott napot!