,,Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól." (Péld. 22:6)


Old woman holding bible



A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bárány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bárány. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. április 3.

Krisztus halála

,,Másnap látá János Jézust ő hozzá menni, és monda: Ímé az Istennek ama báránya, a ki elveszi a világ bűneit!" (János 1:29)

Egy barna színes papír hátuljára bárányt rajzoltam, és egy középső sávtól indulva a két oldalt ellentétes irányba hajtottam harmonikába. A középső sávot pedig felragasztottam egy lapra, amin már előkészítettem egy háttért.


Így a jobb és bal fél egymásba hajtható. 

 

A teljes behajtás után megjelenik a kereszt, és Jézus Krisztus kijelentése:
,,ELVÉGEZTETETT!"


Hála az Úrnak, hogy nem sajnálta odaadni Érted és értem egyetlen Fiát,
hogy bűn nélkül élhess és élhessek mindörökre!

(Vasárnap újra várlak!)



2015. március 30.

Az utolsó páska

,,És ilyen módon egyétek azt meg: Derekaitokat felövezve, saruitok lábaitokon és pálczáitok kezetekben, és nagy sietséggel egyétek azt; mert az Úr páskhája az." (II. Mózes 12:11)

,,Tisztítsátok el azért a régi kovászt, hogy legyetek új tésztává, a minthogy kovász nélkül valók vagytok; mert hiszen a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, megáldoztatott érettünk." (I. Korinthus 5:7)

A páska elrendeléséről részletesen Mózes II. könyvében olvashatunk. Jézus egész életében megtartotta a zsidó ünnepeket, hiszen  Isten Fiaként Ő maga rendelte el azokat. Minden ünnep egyben előkép is volt. A Messiás szenvedésének, halálának és feltámadásának előképe volt a zsidó húsvét. A húsvéti bárány, amit le kellett vágni, szintén Jézus áldozatát jelképezte. Gyönyörű kép, hogy nem mi adjuk az áldozatot - hiszen semmink sincs, amit adhatnánk - hanem Isten maga hozta értünk meg a legnagyobb áldozatot.


Közeledik a ,,keresztény" húsvét. Minden ünnep előtt készülünk mi is. Természetesen másképp, mint az ,,ünneplők" többsége, de fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek a sokféle szokás között tisztában legyenek a Biblia tanításaival, és amikor találkoznak a különböző, emberek által alapított hagyományokkal, ne tévedjenek el az útvesztőkben. (Pl. a népszokások meglehetősen sok babonát és okkult elemet tartalmaznak.)

Mi (családilag) nem ünnepeljük a húsvétot, de így előtte megemlékezünk Jézus haláláról és feltámadásáról. A mai és ezt követő bejegyzések a csütörtök naplementétől vasárnap reggelig követik a bibliai történetet (a teljesség igénye nélkül.)

Az első darab a páskabárány elfogyasztását ábrázolja.
Ez itt Samu műve. A képen egy ajtó látható...


...ami mögött menetkészen áll a családfő, hiszen gyorsan kellett indulniuk, mert a fáraó keménységében teljesen kiszámíthatatlanul változtatta kimondott szavait Az ajtó hátára az ige került.

,,És ilyen módon egyétek azt meg: Derekaitokat felövezve, saruitok lábaitokon és pálczáitok kezetekben, és nagy sietséggel egyétek azt; mert az Úr páskhája az." (II. Mózes 12:11)."


A vacsora, amit elfogyasztottak szintén jelképes:
A bárány Jézus Krisztus.
A keserű füvek a bűn rabszolgaságának keserűsége.
A kovásztalan kenyér pedig a bűntől való mentesség.

,,Tisztítsátok el azért a régi kovászt, hogy legyetek új tésztává, a minthogy kovász nélkül valók vagytok; mert hiszen a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, megáldoztatott érettünk."
 (I. Korinthus 5:7)


Az egész egyetlen darab papírból készült az alábbiak szerint.
Jobbról és balról három részre hajtottam a papírcsíkot. A hátuljára két egyforma méretű ajtót rajzoltam.


Az ajtókat ellenkező irányba nyithatóra vágtam. 
A jobb oldali ,,ajtókeretet" ráragasztottam a középső részre.


Végül a bal oldali ajtókeretet ráragasztottam a jobb oldali keretre.
Így nyílik az első ajtó balra, a második pedig jobbra.


A többit szóbeli eligazítás után a fiamra bíztam. Alapos munkát végzett. :)

Az kívánom, legyen ez a pár nap mindannyiunknak lehetőség az elmélyülésre, hogy mit tett Isten értünk!
(Holnap folytatjuk.)


2014. december 11.

Jézus születéstörténete 3. - Pásztorok és angyalkar

,,Valának pedig pásztorok azon a vidéken, a kik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájok mellett.  
És ímé az Úrnak angyala hozzájok jöve, és az Úrnak dicsősége körülvevé őket: és nagy félelemmel megfélemlének. És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen:Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában.  Ez pedig néktek a jele: találtok egy kis gyermeket bepólyálva feküdni a jászolban.
És hirtelenséggel jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, a kik az Istent dícsérik és ezt mondják vala:  Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat! És lőn, hogy mikor elmentek az angyalok ő tőlök a mennybe, mondának a pásztoremberek egymásnak: Menjünk el mind Bethlehemig, és lássuk meg e dolgot, a melyet az Úr megjelentett nékünk. " (Lukács 2:9-15)

Kevesen várták igazán a Messiást. Akik pedig várták, gyakran nem tudták, kit is várnak valójában. A mezőn nyáját őrizte néhány pásztor. Egyszerű hitük, istenfélő életük alkalmassá tette őket az angyal üzenetének befogadására. Az angyalok nem a méltóságokhoz mentek, nem a királyi palotába, ahol megvetették Istent, hanem a mezőre, tanulatlan, de Istent szerető pásztorokhoz.


Érdekes néha Isten ,,szemével" tekinteni a világra. Amikor ezt teszem, sok-sok kincs elértéktelenedik, a ,,törött cserepek" pedig értékessé válnak. A nagyság nem a földön elért pozícióban rejlik, hanem a menny szerinti kincsek gyűjtésében. 

Ezt a mappába fűzhető lapot tavaly készítettük. Középen a csillag, ami nagy fénnyel beragyogja az éjszakát. Rajta az ige, amit az angyal, majd az angyalsereg mond. Alatta középen a pásztorok (Samu kezei által) és báránykák vattapamacsokból. A lábukat és fejüket fehér ceruzával rajzolta meg a fiam. (Sajnos a képen nem látszik jól.)


A csillag alatt először csak egy angyal látható.


Mivel azonban kihúzható, megjelenik az angyalsereg is. (Ne lepődjetek meg. Hasuk és köldökük van. Tavaly még nem sikerült elfogadtatni, hogy köldökre az angyaloknak nincs szükségük.:)) 


A történethez hozzátartozik a ,,Dicsőség mennyben az Istennek" kezdetű protestáns ének.
Gyerekkoromban csak a Nagymamámmal énekeltük karácsonykor. A fiaim azonban szeretik, így már nem is kötődik a karácsonyhoz. Egyszerűen szép ének. :)

Vidám, szép napot!

2014. november 18.

Jakab levele 3. - Hit és cselekedetek

,,Mert a miképen holt a test lélek nélkül, akképen holt a hit is cselekedetek nélkül." (Jakab 2:26)


Idézet Máté evangéliumának 25. fejezetéből:

,,Mikor pedig eljő az embernek Fia az ő dicsőségében, és ő vele mind a szent angyalok, akkor beül majd az ő dicsőségének királyiszékébe. És elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. És a juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja. Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, a mely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta. Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem; Mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám. Akkor felelnek majd néki az igazak, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjúhoztál, és innod adtunk volna? És mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna? vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna? Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna? És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, a mennyiben megcselekedtétek egygyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg." (31-40 v.)

No comment.



Ez az igeszakasz annyira magáért beszél, hogy még a gyerekek is megértik magyarázat nélkül. Nem is sokat magyaráztam, inkább feladatokat adtam nekik. Még magam is meglepődtem, mennyire élvezték.

1. Mielőtt az igével foglalkoznánk, mindig 
- éneklünk,
- imádkozunk, 
- Sün Benő (kedves bábunk) segítségével mesélünk a legutóbbi élményeinkről, 
- és felidézzük az előző alkalommal tanultakat.

2. Ez alkalommal szintén a bibliai memóriakártyákból válogatva állatfigurákat húzattam, de nem mondhatták meg, mi az, hanem a hangját kellett utánozni. (Ez a legkisebbeknek is nagy élmény.)

3. Aztán elmondtam nekik, mi lesz a napi igénk Jakab leveléből (amit magában nem igen érthettek meg), majd mindenki papírt és színes ceruzát kapott. Azt kértem, hogy segítsenek nekem. Úgy rajzoltattam le a legelőt a pásztorral, juhokkal, kecskékkel, hogy tettünk rá mindent, amit ők javasoltak (pl. patakot, tavat, kutat, virágot, bokrot, 1-1 fát). Így mindenkinek szép kis legelője lett, de eltért a többiekétől.


4. Aztán kineveztünk juhokat és kecskéket. Én lettem a pásztor, akinek a jobb kezéhez állhattak a juhok, a balhoz pedig a kecskék. Még bégettek és mekegtek is hozzá. :)

5. Végül jöhetett egy kis kézügyességi feladat, ami ez alkalommal egy 4 oldalból álló végtelenített kártya volt.
Legalább annyira szerették, mint az előző 3 oldalasat. A kártya 4 db 5x10 cm-es kartonból készült. A szöveget pedig 4 db 5x5-ös színes papírra írtam, amit ők vághattak ketté a megfelelő irányba és ragaszthattak fel, majd díszíthették kedvükre. Íme az eredmény (Samué).




Az elkészítéséhez és használatához a videót itt találhatjátok.


A legnagyobb élményem az volt, hogy este a vacsoránál Samu és Ferkó is pontosan tudta idézni mindkét igét. Apának is örömöt szerezve ezzel. :)
Kívánok mindenkinek hasonló élményeket!

2014. október 16.

Dávid lapbook - 23. zsoltár

  1. Dávid zsoltára. Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm. 
  2. Fűves legelőkön nyugtat engem, és csendes vizekhez terelget engem. 
  3. Lelkemet megvidámítja, az igazság ösvényein vezet engem az ő nevéért. 
  4. Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te veszsződ és botod, azok vigasztalnak engem. 
  5. Asztalt terítesz nékem az én ellenségeim előtt; elárasztod fejem olajjal; csordultig van a poharam. 
  6. Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján, s az Úr házában lakozom hosszú ideig. (23. zsoltár)

Bibliaolvasó múltam kezdetétől fogva kedves számomra ez a zsoltár. Talán az egyik legnépszerűbb a zsoltárok között: egyszerű, szép képeket ír le, viszonylag könnyen érthető, még gyerekeknek is jól feldolgozható. A mély tartalmáról nem is beszélve.

Már számtalanszor tanultam és tanítottam, többféle variációban énekeltem, ezer képet, alkotást láttam róla, de minden alkalommal megszólít. Így hát nem maradhat ki, amikor Dávidról vagy mennyei Atyánk gondviseléséről tanulunk.

A Dávidról szóló lapbookba így került bele.
Egy A4-es kék kartont ketté vágtunk, és egymás mellett ragasztószalaggal úgy rögzítettünk, hogy behajtható legyen. Felülre 2 db A5-ös sárga papír van hosszában félbehajtva, és beragasztva úgy, hogy alulról nyitható legyen. Mindkét sárga papír felső szárnyait 5-5 egyenlő fülre vágtuk, hogy egyenként lehessen felhajtani. Felül jelképekkel, rajzokkal ábrázoltuk az igét, alatta padig írva van az olvasásgyakorláshoz.

 

A bárányka hasonló technikával készült, mint a sünis könyvjelző a Toppantó királykisasszony című bejegyzésben, csak itt egy 10-ig számolós és számfelismerős szalagra került. Ahogy megy a bárányka előre, úgy nyitjuk ki és olvassuk el a fülecskék alatti szöveget.


Memoriternek is alkalmas. Játékosan bármit könnyebb megtanítani. Ennek pedig örök életre szóló haszna lehet.  


Egyik kedves barátnőm továbbfejlesztette az ötletet, így a szalag másik végén a pásztor áll. 
Azért írom le, mert nagyon tettszett. Ráadásul így a nem egész négy éves kislánya rekord idő alatt megtanulta az egész zsoltárt.

Minden anyukának ilyen örömöt kívánok!:)

2014. szeptember 17.

Biblia és matek 7. - Az elveszett juh

,,Melyik ember az közületek, a kinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszt, nem hagyja ott a kilenczvenkilenczet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja azt? És ha megtalálta, felveti az ő vállára, örülvén.  És haza menvén, egybehívja barátait és szomszédait, mondván nékik: Örvendezzetek én velem, mert megtaláltam az én juhomat, a mely elveszett vala. Mondom néktek, hogy ily módon nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, hogynem kilenczvenkilencz igaz emberen, a kinek nincs szüksége megtérésre." (Lukács 15:4-7)

Szeretem ezt a példázatot. A gyerekek is. A juhok, és különösen a kis bárányok közel állnak a szívünkhöz. Pár hónapig egy kis juhtelep mellett laktunk. A házunkban rendszeresen hallható volt a bégetés, és mivel a telek köröl mindenhol legelő volt, a juhnyáj naponta egyszer körbejárta a házat is. Minden délutáni felkelés után az volt az első program, hogy az ablakból néztük a legelő juhokat és bárányaikat. A fiúk ablaktól ablakig szaladtak, hogy minél tovább nézhessék azokat.


A példázat az elveszett juhról szól. Elveszett bárki lehet. Én már sokszor kóboroltam el  Isten közeléből. Amikor távol vagyok, szenvedek a magánytól, a félelemtől, a kísértések hadától. Mások számára talán láthatatlan marad ez az elveszés, mert értek ám a lelkem mélyén uralkodó sötétség elrejtéséhez is, mint ahogy mindenki, aki szeretne megfelelni különböző vélt vagy valós elvárásoknak. Jézus azonban úgy szeret, ahogyan senki. Hányan jönnének utánam, és vennének a hátukra, ha elhagynám őket??
Ő megteszi.
Azt tanítom a fiaimnak, hogy a Biblia gondolatai nem másokról és másokhoz szólnak, hanem nekik és róluk. Nem csak az lehet elveszett, aki térdig jár a sárban, hanem az is, akinek csak a cipője talpa poros. Nem csak akkor vagyok elveszett, ha nem ismerem Istent vagy szándékosan áthágom törvényeit, hanem akkor is, ha eltávolodom Tőle, mert csak Jézus közelében lehetek biztonságban az ellenség csábításaitól.

A példázatot mappába fűzhető formában dolgoztuk fel. 10 db kis korong van egyesével felfűzve, egyik oldaluk fehér, másik fekete (zsírkrétával színezve). A fonalak végét két sorban celluxszal rögzítettük.


A játék lényege, hogy a lapot lefelé tartva, a korongok elfordulnak.


Ha újra lefektetjük a lapot, más számban lesz fehér és fekete korong, amiket színenként megszámolunk és összeadunk. Pl. 7 fehér + 3 fekete összesen tíz. Százzal is meglehet csinálni, ha valakinek van türelme ehhez. Nekem nincs. :)


Alul  az ige mellé beragasztottunk egy elveszett bárányt, és a racka juhokról egy képet. Hogy legyen egy kis honismeret is. :)
Ezzel (legalábbis egyenlőre) véget ért a matek sorozat, de még sok mindent tartogatok számotokra!
Áldott napot mindenkinek Isten közelében!

2014. augusztus 18.

Az első lapbook

,,Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm" (23. zsoltár)


Tudjátok, mi az a lapbook? Ha nem, nem én fogom elmondani :)), mert én is csak tanuló vagyok. Készítettünk már párat az elmúlt években, de sokat olvashattok a lapbookkészítésről itt. Ha pedig még többet szeretnétek érdemes a youtube-on nézelődni.


Az első lapbook-ot nem is a fiaimnak készítettem, hanem egy helyes kislánynak egy kicsi gyülekezetben, aki gyakran egyedüli gyermek volt a gyermekiskolában. (Ezért az sajnos el is maradt :(( ) Nagyon örült az ajándéknak. Amikor mentünk, mindig tanultunk együtt valamit. Ekkor arról beszélgettünk és énekeltünk, hogyan gondoskodik rólunk Jézus testileg és lelkileg egyaránt. Az utóbbi években csak úgy tanítok, hogy minden óra Jézus irántunk való szeretetéhez vezessen.

Persze módosítottam a lapbook formán, mint annyi máson is. Főleg a mérete lett fele az én verziómban, mivel babatápszeres dobozt használtam alapnak. Beleszerettem ebbe a tanítási-tanulási formába. A gyerekek is szívesen olvasgatják, nézegetik.

Íme az eredmény:





Szeretettel ajánlom elkészítésre.