,,Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól." (Péld. 22:6)


Old woman holding bible



A következő címkéjű bejegyzések mutatása: öröm. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: öröm. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. június 8.

Még megvagyunk!

Az elmúlt hónapok kicsit lassították a munkatempómat. Legalábbis blogilag. Sok-sok más teendőnk akadt. Vannak olyan területei az életünknek, amiket jobban kellett támogatni, így nem maradt idő a blogírásra. 
Viszont régi tervünkkel a tettek mezejére léptünk, és elkezdtük feldolgozni Pál apostol életét a bibliai történetek alapján. A következő bejegyzések java erről fog szólni.

Az volt a kívánság, hogy hasonlóan készítsük el, mint az Elizeus prófétáról szóló történeteket. Szóval pár hete vettem hozzá füzetet és a Bibliámat böngészve készítettem egy halom vázlatot, de a vizsgakészülés és más családi teendők visszatartottak egy darabig. Tegnap viszont végre elkészült az első lap és a második alkatrészei. Lendületben vagyok, és remélem, más is kedvet kap egy kis nyári Bible fun kalandhoz. A technikai felszereltség azonban maradt, úgyhogy továbbra is elnézést kérek a képek minőségéért.

Addig is pár pillanat, hogy mi történt velünk.
Kis dolgok. A nagyok a szívünkben vannak. Remélem. 

Kirándulások.


Biciklizés. (Már a legkisebb is próbálkozik bátyó segítséggel.)


Lovaztunk.


Anyák-napoztunk.


Volt egyhetes szülinap, mivel a nagymamák sem restek, ha tortáról van szó. 
  

Kaptunk sok szeretetet és virágot szülinaptól függetlenül.
Ezt itt Tercsi nénitől a gyülekezetünkből.


Végül, de nem utolsó sorban, tanultunk, készültünk a vizsgákra. 
Samu a múlt héten szépen le is vizsgázott.
Hála az Úrnak a sok örömért és a megválaszolt imákért!

Áldott napot!






2016. január 29.

Évkezdő hóemberek 2.

16. Mindenkor örüljetek. 
  17. Szüntelen imádkozzatok. 
18. Mindenben hálákat adjatok;
mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézus által ti hozzátok.
(I. Thessz. 5)

Minden tél kezdetén nagyon várják a fiúk a havat. Gondolom ezzel a legtöbb gyerek így van. Különös élmény évről évre, pedig a mi felnőtt világunknak sok bosszúságot okoz. A konyhaablakunkból reggeli készítése közben figyelni szoktam, ahogyan a szomszédok, vagy éppen Apa szabaddá teszi az utat az autóknak, vagy ahogyan az autósok evickélnek lefelé a hegyről.

Ilyenkor elgondolkodom, mire való ez a sok sietés, helyváltoztatás. A technikai vívmányok (majdnem) mindent megoldanak számunkra, hogy ne nekünk kelljen alkalmazkodni a természethez, hanem bevethessünk minden eszközt terveink, céljaink, vágyaink megvalósításához. Kár! Én magam is ilyen életet éltem, de nem vágyom vissza.


Szerintem Isten nem ezt tervezte számunkra. Sokkal inkább, hogy alkalmazkodjunk, és elégedettek legyünk. Ehhez viszont megad minden segítséget. Megtanulhatunk élni a lehetőségeinkkel anélkül, hogy mindent meg akarnánk változtatni.

Amikor rohanni kell valahová, nem szeretem a telet, a jeget, a hideget. De igazán baráti viszonyban vagyunk egymással, amikor szemlélhetem a szépségeit, és együtt örülhetek a gyerekekkel a tél csodáinak. Ahogyan a természet megpihen télen, a mi lelkünknek is jót tesz egy kis lassítás.

Minden évben etetünk madarakat, és építünk hóembert (a legkisebb hóból is). Már- már hagyomány.:) És mindig megköszönjük Istennek a havat, a közös élmények minden örömét.

2012 - A mini hóember (kb. 30 cm)

2013 - A nógrádi retekorrú 
2014 - A magányos hegylakó (Mindenki megcsodálta a hegy egyetlen hóbácsiját. :)
2015 - A csapatépítő

2016 - Hófanni, az első hólányunk.
Amikor pedig nincs hó, van ami emlékeztet a vidám csapatmunkára!

Hóemberek hó nélkül
A zoknihóemberekről itt olvashattok bővebben.
További boldog telet! :)



2015. január 25.

Alkotás másképp 7. - Évkezdő hóemberek

16. Mindenkor örüljetek. 
  17. Szüntelen imádkozzatok. 
18. Mindenben hálákat adjatok;
mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézus által ti hozzátok.
(I. Thessz. 5)

Minden tél kezdetén nagyon várják a fiúk a havat. Gondolom ezzel a legtöbb gyerek így van. Különös élmény évről évre, pedig a mi felnőtt világunknak sok bosszúságot okoz. A konyhaablakunkból reggeli készítése közben figyelni szoktam, ahogyan a szomszédok, vagy éppen Apa szabaddá teszi az utat az autóknak, vagy ahogyan az autósok evickélnek lefelé a hegyről.

Ilyenkor elgondolkodom, mire való ez a sok sietés, helyváltoztatás. A technikai vívmányok (majdnem) mindent megoldanak számunkra, hogy ne nekünk kelljen alkalmazkodni a természethez, hanem bevethessünk minden eszközt terveink, céljaink, vágyaink megvalósításához. Kár! Én magam is ilyen életet éltem, de nem vágyom vissza.


Szerintem Isten nem ezt tervezte számunkra. Sokkal inkább, hogy alkalmazkodjunk, és elégedettek legyünk. Ehhez viszont megad minden segítséget. Megtanulhatunk élni a lehetőségeinkkel anélkül, hogy mindent meg akarnánk változtatni.

Amikor rohanni kell valahová, nem szeretem a telet, a jeget, a hideget. De igazán baráti viszonyban vagyunk egymással, amikor szemlélhetem a szépségeit, és együtt örülhetek a gyerekekkel a tél csodáinak. Ahogyan a természet megpihen télen, a mi lelkünknek is jót tesz egy kis lassítás.

Minden évben etetünk madarakat, és építünk hóembert (a legkisebb hóból is). Már- már hagyomány.:) És mindig megköszönjük Istennek a havat, a közös élmények minden örömét.

2012 - A mini hóember (kb. 30 cm)

2013 - A nógrádi retekorrú 

2014 - A magányos hegylakó (Mindenki megcsodálta a hegy egyetlen hóbácsiját. :)
2015 - A csapatépítő
Amikor pedig nincs hó, van ami emlékeztet a vidám csapatmunkára!

Hóemberek hó nélkül
A zoknihóemberekről itt olvashattok bővebben.
Következő alkalommal megmutatom a téli lapbookot, ami végre elkészült!!
További boldog telet! :)




2014. november 30.

Évszakok lapbook 3. - Ősz

,,Mindenben hálákat adjatok; mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézus által ti hozzátok."
(I. Thessz. 5:18)

Egészen megszerettem az őszt. Valahogy sosem állt közel hozzám. Mindig magába rejtette az eső, a köd, a hideg szél lehetőségét, és persze az elalvó természet szomorkás hangulatát. Idén azonban egészen más érzéseim támadtak. Ahogy a fiaimmal sétáltunk gyönyörű színes falevelekre és érdekes termésekre vadászva, szép emlékek keltek életre bennem.Újra rácsodálkoztam a hulló levelek táncára, elvarázsolt a nedves avar illata, és egészen mély hálát éreztem teremtő Atyánk iránt.


A fiúkkal beszélgettem a nyugovóra térő növényekről, állatokról, együtt gyönyörködtünk egy-egy falevél színeiben, nagy izgalommal nézegettük a katicainváziót a fehér házfalon egy napsütéses délutánon. A melegebb napokon még kósza siklókkal és napozó gyíkok tömegével is találkoztunk, október végén még zümmögtek szúnyogok, legyek és újra ,,tapsoltunk" a molyoknak.


Közben búcsút vettünk, sírtunk és temettünk. De a veszteség fájdalmán átragyogott a reménység a viszontlátásra. Hálás vagyok az Úr Jézusnak, hogy megadta az örökkévaló új élet reményét, ahol nem lesz pusztulás, elmúlás és fájdalom, de még hideg és köd sem!:)
Hanem örök öröm.

Az évszakok lapbook őszi negyedébe egy harmonika-könyvbe beragasztottuk a közösen gyűjtött és préselt szépségeket, mint ,,az ősz színei".


Egy másik harmonika-könyv egy 3 napos időjárás-megfigyelésről szól: napsütés, hőmérséklet, csapadék és szél.


A legnagyobb sikere az ,,Állatok a házban és a ház körül" című harmonika-könyvnek lett (kicsit harmonikásak lettünk:)), amibe beragasztottuk a legtöbb ősszel látott, megfigyelt állat képét, csoportosítva, ami lehetőséget adott beszélgetni arról, hogy egy állat mitől emlős, hüllő, kétéltű, ízeltlábú, puhatestű, gyűrűsféreg stb. Mialatt egy-két állatnak utána néztem, még engem is értek meglepetések, és újra rácsodálkoztam az élővilág hihetetlen gazdagságára. Emellett észrevehettük, idővel hogyan tűnnek el ezek a kis állatkák a szemünk elől.


A lapbook egyik fülére pedig balra és jobbra is nyitható ünnepnaptárt ragasztottunk. Szintén házi készítésűt. Csak az őszi hónapok szerepelnek benne. Samu kis tortával és névvel jelölte a születésnapokat, virággal és szintén névvel a névnapokat, nemzeti zászlóval az országos ünnepeket, Bibliát rajzolt a Reformáció Emlékünnepéhez. A szombati nyugalomnapokat pedig én írtam be színes ceruzával.
Valahogy így:


Holnap már december. Gyorsan telik az idő. Bár az ősszel egészen közeli barátok lettünk, hűségesen várom legkedvesebb évszakomat, a tavaszt.

Boldog telet Mindenkinek!


2014. november 23.

Alkotás másépp 6. - A munka öröme

,,...méltó a munkás az ő jutalmára." (Lukács 10:7)

Kisfiaim esetében a legnagyobb jutalom az öröm és a megelégedettség.

Bográcssúrolás vállalkozó szelleműeknek.


Kenyérdagasztás sok vidámsággal.


Kíméletlen tésztanyújtás.


Méretes lécek gyalulása géppel.


Ígéretes magvetés a konyhaasztalnál.


Fáramászós metszés. 


És még sok-sok emlékeimben megörökített értékes pillanat.

Szeretettel:)


2014. november 16.

Alkotás másképp 5. - Amikor a tárgyak a főszereplők

,,A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat." (Példabeszédek 17:22)

,,Retekorrú Hóbácsi" cserépkalapban.


Micimackó és Nyuszi mézre vágyott.


Amikor a színek adják a rendszert.


A ,,plüssgyülekezet" és barátai. (Ők biztosan nem beszélnek mellé, félre, rá, ki stb.:))


Szíves derülést mindenkinek!


A következő bejegyzésben folytatom Jakab levelének feldolgozását.

2014. november 9.

Napi örömeink (újra)

,,Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek!" (Fil.4:4)

Korábban már írtam az alábbi cetligyűjteményről a Napi örömeink című bejegyzésben. Az örömről gondolkodva most felfrissítem.


Néha megállok a hűtő mellett. Ennek oldalára kerülnek fel - rajzolt és írott formában - azok az élmények amikről érdemes megemlékeznünk. Vannak közöttük apró-cseprő, mégis fontos történések, és vannak számunkra nagy események is: kirándulások, látogatások, együttes munka, régen keresett és megtalált tárgyak, sikeres bilizések és lenyelt, majd ,,visszanyert" tárgyak stb. 

A közös bennük, hogy örömöt okoztak valaki(k)nek, vagy mindnyájunknak. Ezekre igazán jó emlékezni. Különösen nehezebb, feszültebb, szomorúbb órákban. Ezek az örömeink ,,emlékkavicsai" az emlékkövek mellett, amik gyógyulásról, szabadulásról, visszanyert bizalomról, megéledő szeretetről, elengedésről és megnyert csatákról tanúskodnak. Amikre visszaemlékezvén hálával és örömmel telik meg a szívem.


Amikor nem a mai nap nehézségeiben vergődöm, vagy a holnap lehetséges küzdelmei miatt aggódom, hanem az Úr ajándékaiban gyönyörködöm. Erre ösztönzöm a gyerekeket is. Kár olyan gyakran keserűségben őrlődni. Szeretem azt az imát, amit az Anonim Alkoholisták önsegítő csoportjaiban mondanak, mert igazi gyógyulást hoz (feltéve, hogy őszintén ezt akarom), ami megérleli az örömöt és a hálát.

„Istenem, adj lelki békét annak elfogadására, amin változtatni nem tudok, 
bátorságot, hogy változtassak azon, amin tudok, 
és bölcsességet, hogy felismerjem a különbséget.”

Ámen

Legközelebb egy újabb kis sorozattal jelentkezem Jakab levelének tanításairól.
Jó kikapcsolódást és sok örömet!

2014. november 6.

Alkotás másképp 4.- Gyermeki kreativitás vidám percekkel

,,Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek mint a kisgyermekek, semmiképen nem mentek be a mennyeknek országába." (Máté 18:3)

Amikor a tátongó mélység legyőzendő... 


Amikor nincs lány, hogy menyasszony legyen az esküvőn...


Amikor a legkedvesebb állatok és babák apás kirándulásra vágynak: gyalogosan vagy autóval...

 

Amikor a tricikli üléseinek száma kevésnek bizonyul...


Amikor egy jó kertész kerestetik...


Amikor 35 fokban harisnyát kell venni...


Amikor túlságosan elszaporodnak a zebrák a nappaliban...


nem kell más, mint egy kis gyermeki kreativitás... 
...sok vidámsággal és szeretettel.