Őstörténet 4. - A szivárvány

,,És lészen, hogy mikor felhővel borítom be a földet, meglátszik az ív a felhőben. 

  És megemlékezem az én szövetségemről, mely van én közöttem és ti közöttetek, és minden testből való élő állat között; és nem lesz többé a víz özönné minden testnek elvesztésére."

(I. Mózes 9:14-15)

Mostanában gyakran látunk szivárványt. Egészen meglepő módon, még télen is. Minden egyes alkalommal megcsodáljuk. Valahogy nem lehet megunni. Igazán tartalommal azonban Isten ígérete tölti meg. És nem csak az az ígéret, hogy többé nem lesz özönvíz a Földön, hanem minden ígéret, ami Isten szájából származik.

Persze vannak ígéretek, amik minden emberre vonatkozik, aki csak hisz, bízik az Úrban, de ahogyan én, bizonyára Ti is kaptatok személyes ígéreteket a Bibliából, amikor imádságaitokra válaszul egy-egy ige, vagy történet érkezett. 

A gyerekeinkkel együtt mi is örömmel nézegetjük a szivárványt, mert nem csak szépség és fizika számunkra, hanem minden benne ami egy emberi életet értelemmel és értékekkel tölt meg.

Papírszivárványt készíteni pedig igazán egyszerű. Mi az özönvíz történet végén egy 20 cm átmérőjű körből csináltunk.1 centiméterenként szűkítve a kört körzővel meghúztam a köríveket.

Aztán a gyerekek (koruknak megfelelően) kiszínezték.

Végül - aki szerette volna - felvágta színenként.

Vannak gyerekek, akik nagyon élvezik az ilyen összerakosgatást....

...Főleg, ha másképpen is lehet. :)

El szoktunk végezni egy egyszerű és népszerű kísérletet is, ha besüt a Nap az ablakon.

A napfénybe egy fehér papírra vízzel telt poharat vagy befőttesüveget teszünk, és figyeljük, ahogyan megjelennek a lapon a szivárvány színei. Ezt is nagyon szeretik a kölykök. Én is. :)

Ehhez sajnos nincs eszközöm, hogy lefényképezzem, de aki még nem tette, próbálja ki! Nagy öröm.

Áldott napot!

Őstörténet 3. - Bárkaépítők

,,És látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz. Megbáná azért az Úr, hogy teremtette az embert a földön, és bánkódék az ő szívében. És monda az Úr: Eltörlöm az embert, a kit teremtettem, a földnek színéről; az embert, a barmot, a csúszó-mászó állatokat, és az ég madarait; mert bánom, hogy azokat teremtettem. De Noé kegyelmet talála az Úr előtt. Noénak pedig ez a története: Noé igaz, tökéletes férfiú vala a vele egykorúak között. Istennel jár vala Noé...

...És úgy cselekedék Noé; a mint parancsolta vala néki Isten, mindent akképen cselekedék."

(I. Mózes 6:5-9, 22)

Amikor ezt a történetet olvasom, csak az jár a fejemben, hogy nekünk is bárkaépítőknek kell lennünk. 

Hiszem, hogy az özönvíz nem mítosz, nem mese, hanem valóság. Maga Jézus Krisztus tényként kezelte. Ha elvetem az özönvíz valóságát, Jézus tudását és igazmondását is megkérdőjelezem. Ha Isten Fia volt, nem tévedhetett, amikor tanított.,,És miként a Noé napjaiban lett, úgy lesz az ember Fiának napjaiban is. 

  Ettek, ittak, házasodtak, férjhezmentek mindama napig, a melyen Noé a bárkába beméne, és eljöve az özönvíz, és mindeneket elveszte." (Lk. 17:26-27)

Noé korában sok tehetséges, tudós ember volt. Tudományuk és tehetségük azonban nem menthette meg őket a katasztrófától. Noét egyetlen dolog különböztette meg kortársaitól: Istennel járt. Sőt! A családját is az mentette meg, hogy életével olyan példát tudott nyújtani, amit fiai és még menyei is követni akartak. Lóttal szemben, ő hiteles volt, amikor Isten üzenetét közvetítette.

Szóval bárkaépítőknek kell lennünk, ha meg akarunk menekülni a közelgő ítélettől, és együtt akarunk lenni a családunkkal, a barátainkkal és sok-sok mindenkivel az örök életben. Ahogy a bárka készült - meglehetősen hosszú ideig - minden fejszecsapás és kalapácsütés hirdette az özönvizet. Bárki megmenekülhetett volna, aki hisz Noénak, és beszáll a bárkába, de nyolc emberen kívül senki sem tette.

Jézus arra figyelmeztet, hogy az Ő eljövetele előtt özönvíz előtti állapotok lesznek. Mindenki éli az életét, a föld megtelik erőszakossággal, kizsákmányolással, fájdalommal és keserűséggel. De vajon a körülöttünk élők hallják-e a szorgalmas kalapácskopogást? Építjük a bárkát? Tele van a fejünk a földi dolgokkal: hogyan élhetnénk mi és gyermekeink minél biztonságosabb és kényelmesebb életet? Beolvadunk a társadalom elvárásaiba vagy tényleg kopognak a szerszámaink, hogy legalább a gyerekeink elhiggyék, Jézus eljövetele közel van?

Bárkát építeni viszont csak Isten tervrajza alapján lehet. A pontos leírást megtalálom

a Bibliámban, egyszerű útmutatásokat pedig akkor kapok, ha beszélgetek a bárka tervezőjével. 

A történet szemléltetéseként a mi bárkánk egy egyszerű kirakó, 

ami a Noéról szóló bibliai leírást tartalmazza.

A megrajzolt bárkát csíkokra vágtam, középen pedig a felétől kissé balra vágtam el, hogy ne legyenek egyformák a darabok. Így a kisebbek is ki tudták rakni.

Kitartó bárkaépítést! :)

A szivárvány

,, És monda az Isten: Ez a jele a szövetségnek, melyet én örök időkre szerzek közöttem és ti köztetek, és minden élő állat között, mely ti veletek van: 

Az én ívemet helyeztetem a felhőkbe, s ez lesz jele a szövetségnek közöttem és a föld között. 

És lészen, hogy mikor felhővel borítom be a földet, meglátszik az ív a felhőben. 

És megemlékezem az én szövetségemről, mely van én közöttem és ti közöttetek, és minden testből való élő állat között; és nem lesz többé a víz özönné minden testnek elvesztésére. 

Azért legyen tehát az ív a felhőben, hogy lássam azt és megemlékezzem az örökkévaló szövetségről Isten között és minden testből való élő állat között, mely a földön van." (I. Móz. 9: 12-16) 

Gyönyörű látvány. Abban az áldásban lehet részünk egy Duna mentén fekvő hegyen lakva, hogy gyakran látunk az ablakunkból hatalmas szivárvány-kaput. Különös jelenség. Az életem során elvesztettem ugyan a gyermeki rácsodálkozás finom képességét, de a szivárványból sosem elég. 

És amióta tudom, hogy miért van, mindig eszembe jut Isten végtelen szeretete, amire ezzel a színes, látványos jellel is emlékeztet.

Amikor a fiaimmal elkezdtük feldolgozni a történetet, talán életemben először néztem utána, milyen színekből áll, és akkor jutott az is eszembe, milyen jó móka szivárványt csinálni egy pohár vízzel, egy papírlappal és az ablakon bezúduló napfény segítségével. Nem tudom, ki élvezte jobban, a gyerekek, avagy én. :)

Minden esetre nagy ajándéknak tartom a természet színeit: a virágzó réttől, a lombját hullató őszi erdőn keresztül a vízparton talált csillogó kavicsokig. 

Mi ugyan nem tudunk papírral és ceruzával ilyet alkotni, de szeretjük az emlékeztetőket, amilyen az alábbi kis munkánk is. A bárka hajtogatással készült, a többi csak színes ceruzamóka.