Tematikus bibliai igegyűjtemény egylapos albumban

,,Mikor félnem kellene is, én bízom te benned."

(Zsolt. 56:4)

Mostanában kevesebb időm jut az írásra, bár megint vannak készen anyagaink. 

Egy új kedvencem az egy lapból hajtogatható könyvecskék, albumok készítése.

Ezeket egyenlőre nem egy-egy bibliai történetre építjük, hanem tematikus feldolgozások.

Az első, amit bemutatok egy kukoricapelyhes doboz újrahasznosításából készült kis album igékkel, 

amik a félelemről, bátorságról és az Istenbe vetett bizalomról szólnak. 

Belülről így néz ki:

Gyűjtögetni szoktam az igés lapokat, kártyákat, lejárt naptárakat.

Az igék egy részét ezekből vágtuk ki.

A többi egyéb munkáink során megmaradt kis színes papírfecni.

Ezekre írtam az elmúlt időszakban tanult igéket. 

Vannak kis zsebek is rajta, amikbe szintén igés kártyákat, lapokat lehet dugdosni.

A gyerekeknek annyira megtetszett, hogy mindenkinek külön albumot készítettünk, 

és mindenkié más lett, mert sok variálási lehetőség van.

Ennek az albumnak az elkészítését láthatjátok az alábbi képeken.

A kartont négyzetekre osztottuk, majd bevágtuk a jelölés mindkét oldalán, 

hogy kb. 2-3 mm kivágás legyen. Erre a könnyebb hajtogatás miatt van szükség.

Majd elkezdtük behajtogatni. A vágás és a hajtás is többféle módon variálható. Mi a képen látható bal oldali négyzetekből levágtunk, és két szélét vékony csíkban leragasztottuk. A sárga csíkok kétoldalas ragasztószalagból készültek. Így lett három zsebecske.

Utána következett a legkisebb méretre (esetünkben 7x7 cm) hajtogatás.

A könnyebbség miatt csak gumigyűrűvel fogtuk össze a végén. 

(Azóta már készült szalagos-megkötős változat is.)

Végül megtöltöttük tartalommal.

Ezúttal nem változtattunk a külsején, mert tetszett a sok kukorica, 

de az is díszíthető, bevonható, ha szebb kivitelre vágyunk.

Áldott igetanulást! 

Szeretettel:)

Jézus csodái 5. - A tenger lecsendesítése

,,Az emberek pedig elcsodálkozának, mondván: Kicsoda ez, hogy mind a szelek, mind a tenger engednek néki." (Máté 8:27)

Erről a történetről mindig a 107. zsoltár adott szakasza jut eszembe, 

és ezzel párhuzamosan is szoktam tanítani. 

23. A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak, 
  24. Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. 
  25. Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. 
  26. Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 
  27. Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 
  28. De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 
  29. Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 
  30. És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 
  31. Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért! 
  32. És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 

Ezzel kapcsolatosan több dologról is lehet beszélgetni.

1. Milyen lehetett e korabeli tengeri hajózás, minek voltak kitéve ezek az emberek, miért vállalták mégis a tengeri utakat, Jézus miért hajózott ki a tanítványaival többször is stb.

2. Mi a helyzet napjaink nagy viharaival? Szoktunk-e félni?  Van-e már ezzel kapcsolatos jó tapasztalatunk, amikor egy félelmetes viharban, imánkra válaszul, az Úr Jézus megvédett minket?

3. Nem csak kívül tombolhat a vihar, hanem a lelkünkben is. Mi a helyzet ezzel? Jézus azt is le tudja csillapítani? Hogyan teszi ezt? Mi az én részem?

A tanítás másik része a játék és szemléltetés. Csónakokat hajtogattunk, és eljátszottuk azokkal a tengeri vihart, majd annak lecsendesítését. Az alábbi szemléltetőt készítettem a gyerekeknek. Ezúttal gyakorlati okok miatt nem kézműveskedtünk, de kipróbálhatták a kész darabot.

Fehér kartonból készítettem egy bárkát - így színezhető, rajzolhatók rá deszkák stb. - majd egyik végébe Milton kapoccsal rögzítettem a hátuljára egy ember alakot, ami így kifordítható.

Az egész bárkát alul Milton-kapoccsal rögzítettem egy sötétkék kartonlapra, hogy a bárka tudjon hánykolódni a tengeren.

Bejelöltem a csendes, majd a viharos víz szintjét, majd két oldalt vágtam két rést a kartonra, amibe befűzve a hullámok mozgathatók fel-le, és a mozgatható papírcsíkra ,,hullámokat" vágtam.

Végül egy másik kék papírral lefedtem úgy, hogy a rések és a karton szélei között ragasztottam.

Itt látható a használata. Viharban a hullámokat felhúzzuk és a kapocs segítségével mozgatjuk a hajót.

Aztán a tanítványok felkeltik Jézust. A bárkára rögzített embert kifordítjuk, a bárkát a helyére állítjuk, és visszahúzzuk a hullámokat.

Végül felragasztottam az idézett igét.

Hála Jézusnak, a viharok elülnek, és még szívünk viharait is ő tartja kordában.

Derűs napot! :)

Jézus csodái 4. - Jézus a tengeren jár

 ,,De Jézus azonnal szóla hozzájuk, mondván: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek!"

(Máté 14:27) 

Péter vízen járása igazán mélyen érint. A bizalomról szól, a kapcsolatról Jézussal. Bármelyikünk járhat vízen. Nem csak fizikai értelemben, bár nem választható el a lelki értelemben vett vízen járástól.

Gyakran érzem, hogy kővé válik a lábam alatt a víz, mert teljes bizonyságom van az Úr megoldja megoldásaiban. Ilyenkor nem félek, nem kételkedek, csak várom az Urat.

Vannak időszakok, amikor elbizonytalanodom, vagy a magam erejében, eszében, ügyességében kezdek bízni, és egyszer csak eltűnik alólam a kövesút, hirtelen süllyedek. A keresztényként eltöltött éveim azonban két jó szokást mindenképp kialakítottak (akármilyen állapotban is voltam/vagyok). Ritka kivétellel minden nap olvasok a Bibliából, és ha nem is vagyok képes komoly imádságra, mindig sikerül felkiáltanom: ,,tarts meg, Uram, engem!" (Ahogyan Péter is tette süllyedés közben.) Úgy gondolom, e kettőnek köszönhetem, hogy még nem fulladtam a tengerbe.

Ezt a történetet a gyerekek is szeretik, ahogy mindent, ami túllép a földi racionalitáson.

A történetet most minidrámában dolgoztuk fel. A ,,szerepeket" kiosztottuk. Az olvasni tudó gyerekek kezébe adtam, hogy mit mondjanak. (Összesen 6 megszólalás.) Én pedig elmondtam a történetet, és jeleztem, hogy mikor, kinek kell beszélnie. A kicsiket ,,bárkába" ültettem - egy asztal tetejére - és tanítványneveket kaptak. A terem volt a tenger, aminek közepébe sorba raktam a faszékeket úgy, hogy a gyerekek végig tudjanak sétálni azokon. (Nem minden szék alkalmas!) Ez lett az út, amin Péter közlekedett. Megkértem ,,Pétert", hogy nézzen hátra, majd lépjen le a székről. Ez jelképezte a süllyedést. A másik gyerek pedig kézen fogta, kihúzta, és együtt mentek a bárkába. Aztán szerepeket cseréltünk. 

Végül megbeszéltük, miért járhatott Péter a vízen és miért kezdett el süllyedni.

Ehhez kapcsolódóan készítettük el ezt a kis lapot. (12x12 cm, de bármekkora lehet.)

Az alábbi sablonokra volt szükségünk. Egy ,,ember", a karja külön, még egy fej, a segítő kéz, a bárka és a tengeri hullámok.

A bárkát és a segítő kart csak felragasztottuk és ki lehetett színezni. A plusz fejecskét félbe hajtottuk, a bal felét ráragasztottuk az emberke fejére, így két arcot tudtunk megrajzolni. Egyik előre tekint, a másik hátra. A karját Milton-kapoccsal rögzítettük a lap közepére készített pár cm-es résbe, majd a kart fel-le mozgattuk, hogy bejáratódjon, és ,,működjön". A hullámokat csak bal és jobb szélen egy csíkban rögzítettük, hogy Péter mögötte le-fel mozoghasson. 

Végül erős vékony fonalat fűztünk át a kezén leeresztett állapotban, aminek a másik végét hátul a Milton-kapocshoz kötöttük.

A használata: Amikor Péter ,,hátra tekint", vagyis a felragasztott kör felét áthajtjuk a másik oldalra, kezdjük lefelé húzni az egész emberkét a Milton-kapocsnál. Közben már a karja emelkedik. A félkört visszahajtjuk, hogy az arc előre nézzen, és addig húzzuk lefelé, míg a keze eléri a segítő kezet. 

Aztán ugyanígy felfelé visszahúzható, és kezdhető elölről a történet.

Örömteli tanulást! :)

Zsoltárrészletek - 27:14

 ,,Várjad az Urat, légy erős; bátorodjék szíved és várjad az Urat."

(Zsolt. 27:14)

Sok olyan helyzet van, ami igazán félelemre ad okot, pedig még nem is éltem háborúban, forradalomban, nem remegett alattam föld, nem szenvedtem komoly közlekedési balesetet, és a legnagyobb szélvihar, amiben részem volt, sem vitte el a háztetőnket.

A félelem azonban alapvetően ott van már a kisgyermekekben is. Csak Ádám és Éva nem ismerte a félelmet az első bűneset előtt. Azután nekik is bőven volt benne részük. Amióta bűn van, azóta félelem is létezik. Természetes, ha félek, nem kell szégyellnem magam, hiszen mindenki fél, akár látszik rajta, akár nem.

Isten azonban sokkal jobbat tervezett számomra. Ő nem akarja, hogy féljek, és ezért megadja azt az eszközt is, ami elűzi a félelmet. 

Látom, hogy jön, jön, közeledik az, ami félelmet vált ki belőlem. Dönthetek, átadom-e magam a félelmeimnek, vagy Isten elé járulok azokkal. Gyakran saját bűneim okozzák félelmeimet. (Ez alól a gyerekek sem kivételek.) Akkor is az a legjobb út, ha inkább Istennek mondom el, és az Ő Lelke megadja nekem a bűnbánatot, majd a bűnbocsánat felszabadító érzését. 

Ha minden nap várom az Urat, akkor napról-napra tisztít, megerősít és bátorrá tesz, hogy kiálljak a hitem mellett, és ne csak szavaimmal, hanem tetteimmel, viselkedésemmel valljam Jézus nevét.

Ez egy egyszerű lap, aminek a mintapéldányát nem tudom bemutatni, mert a hajléktalan melegedőn odaadtuk egy kedves barátunknak. Az alapok azonban itt láthatók. Kell hozzá egy darab ketté hajtott karton. Akkora, amire rá lehet rajzolni a gyerek kezét, mintha imádkozna. Szükségünk volt még négy darab sablonra: egy oroszlánfejre, egy körre, ami ugyanakkora, mint az oroszlán arca, egy kisebb és egy nagyobb szívre.

Első lépésben körülrajzoltuk a gyerekek kezét (mindkét oldalon)úgy, hogy a kartonlap hajtása a csuklónál volt, aztán kivágtuk.

Ráírtuk: ,,Várjad az Urat,"

Következő lépésben pedig először az oroszlán fejét rajzolták körük a gyerekek, majd bele a kört. Azóta eszembe jutott, hogy kisebbeknek segítség, ha a körsablont a fülekkel együtt vágjuk ki.

Ide azt írtuk: ,,légy erős"

Utána a nagyobbik szívet rajzoltuk körül, majd benne a kisebbet.

Végül bele, vagy mellé írtuk: ,,bátorodjék szíved"

 ,,Várjad az Urat, légy erős; bátorodjék szíved és várjad az Urat."

Szeretettel :)