Ábrahám 4. - Szabadulás és tized

,,És monda Ábrám Sodoma királyának: Felemeltem az én kezemet az Úrhoz, a Magasságos Istenhez, ég és föld teremtőjéhez: Hogy én egy fonalszálat, vagy egy sarukötőt sem veszek el mindabból, a mi a tiéd, hogy ne mondjad: Én gazdagítottam meg Ábrámot." (I. Móz. 14:22-23) 

Ábrahám tettre kész, bátor és becsületes jelleme ebben a történetben is megmutatkozik. Sajnos Lót igazán megjárta. Addig költöztette nyájait és családját Sodoma felé, míg be nem költöztek a városba. Elrablásuk esete ugyan figyelmeztetés lehetett volna számára, de nem hozta ki családját ezután sem az erkölcsileg egyre süllyedő városból. Habozása, tétovázása súlyos következményekkel járt. (Lásd Sodoma pusztulása.)

Persze ez a történet még igazán jól végződik, hiszen sem neki, sem társainak nem esik baja. Ábrahám nemes jelleme szépen átjön a történetből. Egyrészt nem habozik unokaöccse és sorstársai segítségére sietni, másrészt olyan megbecsülésben van része, hogy szövetségesei kérdés nélkül vele tartanak, hiszen tudják, Isten vele van, azután mindenki tanúja lehet annak, hogyan utasítja vissza a számára felkínált ajándékokat, hiszen, amit tett, felebaráti szeretetből tette, de szavai azt is kifejezik, hogy ha elfogadja  az ajándékot, az sok félreértésnek adhat okot (legalábbis szándékait illetően).

Végül, de nem utolsó sorban tizedet fizetett Melkisédek papnak, aki megáldotta őt.

Mi a gyermektanításon ezt hangsúlyoztuk ki. A keresztény élet egyik sarokpontja, hogy hogyan viszonyulunk az anyagi dolgokhoz. A Biblia egyértelműen hangsúlyozza, hogy mindenünk, amink csak van az Úré. Tőle kaptuk, neki tartozunk elszámolással. Minden jövedelmünk egy tizedét azonnal visszakéri, de ezzel együtt bőséges áldást is ígér.

 ,,Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba, hogy legyen ennivaló az én házamban, és ezzel próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregeknek Ura, ha nem nyitom meg néktek az egek csatornáit, és ha nem árasztok reátok áldást bőségesen." (Mal. 3:10) Emellett pedig bőkezű adakozásra is buzdít, mindig hozzátéve, hogy sokkal nagyobb áldásban lesz részünk.

A tanítás lényegét az alábbi egyszerű kis ötlettel szemléltettem.

10 db gyufásdobozt (mindig gyűjtöm ,,valamire") összeragasztottam, majd befedtem egy kis maradék füzetborítóval. Minden egyes fiókot beszámoztam. A 10-es szándékosan került felülre, hiszen az Úr a zsengét, azaz a legelső részt kéri.

A fiókokat a gyerekek tölthették meg. Azt vettem, ami könnyen elérhető volt itthon, és ami jól belefér a fiókba. 10 db 5 forintost, 10-10 db mogyorót, mazsolát, aszalt áfonyát. Bármi lehet, ami apró, ehető vagy elajándékozható.

 

Az első feladat az volt, hogy a 10. fiókba tegyenek mindenből egy szemet, utána töltsék fel egyesével a többi fiókot. A végén a 1-9. fiókok tartalmát megehették, és játszhattak a pénzzel ,,fizetőset", a 10. tartalmát azonban oda kellett adni az arra jogosultnak (lelkésznek, misszionáriusnak stb.)

Igazán kedves feladat. Jól használható a matematikai gondolkodás fejlesztésére is.:)

Áldott tanulást!

Jézus csodái 6. - A templomadó

,,De hogy őket meg ne botránkoztassuk, menj a tengerre, vesd be a horgot, és vond ki az első halat, a mely rá akad: és felnyitván a száját, egy státert találsz benne: azt kivévén, add oda nékik én érettem és te éretted." (Máté 17:27)

Elgondolkodtató, hogy Jézus nem háborgott a jogtalanul vagy igazságtalanul kimért anyagi terhen. Péter gondolkodásában ugyan helyretette a kérdést, de nem szállt vitába a kétdrachma-szedőkkel. Nem is volt rá szüksége, hiszen pontosan tudta, hogy az ő mennyei Atyja megadja neki a szükséges összeget. Nem tudom, a kicsi gyerekek mennyit fognak fel ebből, hiszen nem érzékelik még a pénz értékét, de lehet őket tanítani.

Egy drachma egy napi munkáért járó római ezüstpénz volt. Kétszer akkora súlyú ezüstpénzt is vertek, a kétdrachmást (didrachma) és négyszer akkora súllyal a státert (tetradrachma). Így érthető, hogy egy státerre volt szükségük kettejüknek (Jézusnak és Péternek), ha be akarták fizetni a templomadót. Jézus nem meggyőződésből és nem is félelemből fizetett, hanem hogy ne botránkoztasson.

Példát adott nekünk, hogy ne háborogjunk a világ számtalan jogtalan vagy jogos, de mértéktelen követelésén, hanem imádkozzunk és bízzunk, hogy amire igazán szükségünk van, azt megkapjuk, így lehetünk fény és só ebben az anyagias világban.

A gyerekeknek ezt a nyitható szájú halat készítettem szemléltetőül. (Szándékomban áll még velük is elkészíteni alkalomadtán.)

Az alábbi képeken a kellékek láthatók. Bal oldalon a sablonok, középen a színes kartonból kivágott darabok (a mozgatható szájból 2 db), és gombok, amikből a szemléltetéshez csak egyet használtam fel, de lentebb leírom a hozzá tartozó feladatot is.

Az összeállítás előtt bejelöltem a Milton-kapocs helyét (A sablont kilyukaszottam, így a ceruza, vagy a toll hegye átmegy rajta.). Bal oldalon látható, hogy először az egyik szájdarabon, aztán a halon, majd a másik szájdarabon szúrtam át a kapcsot, így lett helye a státert jelképező gombnak, miután a két darab ,,szájat" összeragasztottam - csak celluxszal kívülről úgy, hogy még fel-le mozgatható legyen.

A pikkelyeket még a felragasztás előtt megrajzoltam. A piros testet is csak három ponton ragasztottam oda a mozgathatóság miatt: felül, az uszony előtt, alul a két uszony között és hátul a farokuszony előtt.

A gombokkal való számolás pedig úgy zajlik, mintha pénz lenne. A kisebb, kétlyukú gombok 2 drachmát érnek, a nagyobb, négylyukúak 4 drachmát, azaz egy státert. Tehát a képen 9 státer és 5 kétdrachmás van, ami 18+5 kétdrachmásnak felel meg, vagyis 36+10=46 drachma. Persze mindenki az ismereteinek megfelelően kapja a feladatot. Egészen kicsik csak megszámolják a gombot, vagy 2-3 gomb lyukait. Nagyobbak két-két gomb lyukainak összeadásával próbálkozhatnak, a legügyesebbek pedig szorzás és összeadással is. (Pl. 6x4+3x2)

Szórakoztató tanulást!

Szeretettel :)

Harminc ezüstpénz

,,Akkor a tizenkettő közül egy, a kit Iskariótes Júdásnak hívtak, a főpapokhoz menvén, Monda: Mit akartok nékem adni, és én kezetekbe adom őt? Azok pedig rendelének néki harmincz ezüst pénzt."

(Máté 26:14-15)

Ehhez a történethez megint egy matekos játék készült.Minden lehetőséget kihasználok, hogy játékosan tanuljunk. A játék hasonlít ahhoz, amit a Jézus születéstörténete lapbookba csináltunk, csak most nem számokkal, hanem - jelképezve Júdás 30 ezüstpénzét - ezüst színű pontokkal jelöltük az értékeket. Négyzetrácsos papírra készítettem, hogy ne kelljen mindent méregetni.

Az 5x6-os táblára olyan értékű lapocskák helyezhetők, amivel a 30 maradék nélkül osztható. (2, 3, 5, 6, 10,15). Így megint egy csapásra több legyet ütünk. Az összeadás, kivonás mellett egy kis szorzás, osztás is kijár, mindezt játékosan, örömmel. :)

Például: 2x15, 5x6, vagy 6+2x5+4x3+2.

Közben Ferkó, akinek a maga 4 évével még nem kell műveleteket végeznie, kitalálta, hogy rakjunk ki ,,kockát". Aztán még nagyobbat, sőt annál is nagyobbat. Nagyon boldog volt, amikor elkészültünk. :)

Végül egy borítékba tettük az egészet, amire ráírtam Jézus két megdöbbentő mondatát.

,,Jézus pedig monda néki: Barátom, miért jöttél?" (Máté 28:50)

,,Jézus pedig monda néki: Júdás, csókkal árulod el az embernek Fiát?" Lukács 22:48) 

Jó szórakozást és egyben örömteli tanulást! :)

(Holnap folytatjuk!)

Biblia és matek 1. - Józsefet eladják testvérei

Meggyőződésem, hogy a bibliai történeteken keresztül sok gyakorlati ismeretet lehet átadni a gyerekeknek. Ilyen például a számolás vagy a mértani ismeretek. Ebben a kis sorozatban az eddigi ötleteket adnám át, ami elsősorban a nagyovis és kisiskolás gyerekek oktatását célozza.

 ,,És menének arra Midiánita kereskedő férfiak, és kivonák és felhozák Józsefet a kútból, és eladák Józsefet az Ismáelitáknak húsz ezüstpénzen: azok pedig elvivék Józsefet Égyiptomba." 

(I. Mózes 37:28)

Húsz ezüstpénz...

...ennyit ért József élete. Azé a fiúé, aki apja legnagyobb kincse volt ezen a földön, aki várományosa volt egy Isten által megjelentett hatalmi pozíciónak, aki hitte, hogy álmai valóra válnak.

Azt azonban nem tudta, mennyi próba, lelki és testi gyötrelem vár rá, hogy Isten azzá a férfivá nevelje, aki bölcsen képes irányítani kora egyik legjelentősebb birodalmát.

Nem tudom, mi vár ránk, mi vár gyermekeinkre, de teljes bizonyossággal taníthatom nekik, hogy Istennek komoly célja van az ő kis életükkel is. Ha bíznak benne, ha megtanulják a Biblia történeteit úgy, hogy a kellő pillanatban Isten eszükbe juttathassa, életük új értelmet nyer. Nem kell félniük egy olyan jövőtől, amit Isten gondviselő kezére bíztak.

A Józsefről szóló lapbook-unk még a 365 bibliai történet gyerekeknek sorozat anyagából készült. (Letölthető itt.) A képeket kivágtuk, a kezet egy saját készítésű borítékra ragasztottuk, amibe szürke kartonból 20 ezüstpénzt szimbolizáló korongot vágtunk ki.

A korongok hátulját megszámoztuk 1-20-ig.

A lap hátuljára ragasztottunk egy papír tartót, amibe összehajtva betehető egy játéktábla.

A tábla egy négyzetrács, ami 1-10-ig számozott vízszintesen és függőlegesen is.

Mi kétféle játékot játszunk vele.

1. Én teszem le a korongokat írással lefelé. Amit a fiam kiszámol, azt megfordíthatja. Ha hibázik, a korong az enyém, ha jól oldja meg, az övé. A végén megnézzük, mennyi korongot szerzett. A játék lényege, hogy játékról játékra önmagát győzze le.:)

2. A gyerek húz egy korongot, majd jól kell elhelyeznie a táblán. Innentől ugyanaz a menet, mint az előző játékban. (Ha több gyerek van, akkor többen gyűjthetik a korongokat, csak vigyázni kell az erőviszonyokra. Itt is inkább önmagukkal versenyezzenek.) 

Jó szórakozást!