,,Az emberek pedig elcsodálkozának, mondván: Kicsoda ez, hogy mind a szelek, mind a tenger engednek néki." (Máté 8:27)
Erről a történetről mindig a 107. zsoltár adott szakasza jut eszembe,
és ezzel párhuzamosan is szoktam tanítani.
23. A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,
24. Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
25. Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
26. Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
27. Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
28. De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
29. Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
30. És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
31. Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
32. És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
24. Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
25. Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
26. Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
27. Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
28. De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
29. Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
30. És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
31. Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
32. És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
Ezzel kapcsolatosan több dologról is lehet beszélgetni.
1. Milyen lehetett e korabeli tengeri hajózás, minek voltak kitéve ezek az emberek, miért vállalták mégis a tengeri utakat, Jézus miért hajózott ki a tanítványaival többször is stb.
2. Mi a helyzet napjaink nagy viharaival? Szoktunk-e félni? Van-e már ezzel kapcsolatos jó tapasztalatunk, amikor egy félelmetes viharban, imánkra válaszul, az Úr Jézus megvédett minket?
3. Nem csak kívül tombolhat a vihar, hanem a lelkünkben is. Mi a helyzet ezzel? Jézus azt is le tudja csillapítani? Hogyan teszi ezt? Mi az én részem?
A tanítás másik része a játék és szemléltetés. Csónakokat hajtogattunk, és eljátszottuk azokkal a tengeri vihart, majd annak lecsendesítését. Az alábbi szemléltetőt készítettem a gyerekeknek. Ezúttal gyakorlati okok miatt nem kézműveskedtünk, de kipróbálhatták a kész darabot.
Fehér kartonból készítettem egy bárkát - így színezhető, rajzolhatók rá deszkák stb. - majd egyik végébe Milton kapoccsal rögzítettem a hátuljára egy ember alakot, ami így kifordítható.
Az egész bárkát alul Milton-kapoccsal rögzítettem egy sötétkék kartonlapra, hogy a bárka tudjon hánykolódni a tengeren.
Bejelöltem a csendes, majd a viharos víz szintjét, majd két oldalt vágtam két rést a kartonra, amibe befűzve a hullámok mozgathatók fel-le, és a mozgatható papírcsíkra ,,hullámokat" vágtam.
Végül egy másik kék papírral lefedtem úgy, hogy a rések és a karton szélei között ragasztottam.
Itt látható a használata. Viharban a hullámokat felhúzzuk és a kapocs segítségével mozgatjuk a hajót.
Aztán a tanítványok felkeltik Jézust. A bárkára rögzített embert kifordítjuk, a bárkát a helyére állítjuk, és visszahúzzuk a hullámokat.
Végül felragasztottam az idézett igét.
Hála Jézusnak, a viharok elülnek, és még szívünk viharait is ő tartja kordában.
Derűs napot! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése