,,Melyik ember az közületek, a kinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszt, nem hagyja ott a kilenczvenkilenczet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja azt? És ha megtalálta, felveti az ő vállára, örülvén. És haza menvén, egybehívja barátait és szomszédait, mondván nékik: Örvendezzetek én velem, mert megtaláltam az én juhomat, a mely elveszett vala. Mondom néktek, hogy ily módon nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, hogynem kilenczvenkilencz igaz emberen, a kinek nincs szüksége megtérésre." (Lukács 15:4-7)
Szeretem ezt a példázatot. A gyerekek is. A juhok, és különösen a kis bárányok közel állnak a szívünkhöz. Pár hónapig egy kis juhtelep mellett laktunk. A házunkban rendszeresen hallható volt a bégetés, és mivel a telek köröl mindenhol legelő volt, a juhnyáj naponta egyszer körbejárta a házat is. Minden délutáni felkelés után az volt az első program, hogy az ablakból néztük a legelő juhokat és bárányaikat. A fiúk ablaktól ablakig szaladtak, hogy minél tovább nézhessék azokat.
A példázat az elveszett juhról szól. Elveszett bárki lehet. Én már sokszor kóboroltam el Isten közeléből. Amikor távol vagyok, szenvedek a magánytól, a félelemtől, a kísértések hadától. Mások számára talán láthatatlan marad ez az elveszés, mert értek ám a lelkem mélyén uralkodó sötétség elrejtéséhez is, mint ahogy mindenki, aki szeretne megfelelni különböző vélt vagy valós elvárásoknak. Jézus azonban úgy szeret, ahogyan senki. Hányan jönnének utánam, és vennének a hátukra, ha elhagynám őket??
Ő megteszi.
Azt tanítom a fiaimnak, hogy a Biblia gondolatai nem másokról és másokhoz szólnak, hanem nekik és róluk. Nem csak az lehet elveszett, aki térdig jár a sárban, hanem az is, akinek csak a cipője talpa poros. Nem csak akkor vagyok elveszett, ha nem ismerem Istent vagy szándékosan áthágom törvényeit, hanem akkor is, ha eltávolodom Tőle, mert csak Jézus közelében lehetek biztonságban az ellenség csábításaitól.
A példázatot mappába fűzhető formában dolgoztuk fel. 10 db kis korong van egyesével felfűzve, egyik oldaluk fehér, másik fekete (zsírkrétával színezve). A fonalak végét két sorban celluxszal rögzítettük.
A játék lényege, hogy a lapot lefelé tartva, a korongok elfordulnak.
Ha újra lefektetjük a lapot, más számban lesz fehér és fekete korong, amiket színenként megszámolunk és összeadunk. Pl. 7 fehér + 3 fekete összesen tíz. Százzal is meglehet csinálni, ha valakinek van türelme ehhez. Nekem nincs. :)
Alul az ige mellé beragasztottunk egy elveszett bárányt, és a racka juhokról egy képet. Hogy legyen egy kis honismeret is. :)
Ezzel (legalábbis egyenlőre) véget ért a matek sorozat, de még sok mindent tartogatok számotokra!
Áldott napot mindenkinek Isten közelében!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése