Mesékről őszintén 2.

,,És az igazságtól elfordítják az ő fülöket, de a mesékhez oda fordulnak."
(II. Timótheus 4:4)

Előző bejegyzésem alapján a mesék kiválasztásának szempontjai tehát az alábbiak voltak:

1. Azok a mesék, amik egész gyermekkoromat elkísérték, nem használhatók bibliai elvek alapján. Bár az olvasókört látogató gyerekek jórészt nem kapnak hívő nevelést, nem tudnék nekik olyan meséket kínálni, amiben varázslás, jóslás, csodatévő erővel felruházott mesefigurák kínálják a megoldásokat. A Biblia elég egyértelműen nyilatkozik ezek sátáni eredetéről. Még akkor is, ha nagy tanulságok vonhatók le az adott mesékből. Egyedül Istené a csodatevés, gyógyítás hatalma. 

2. Ugyanakkor nem szólhatnak a történetek Istenről, hiszen könyvtári olvasókörről, nem pedig bibliakörről van szó, tiszteletben kell tartanom a szülők és gyermekek hitét, nézeteit.

3. Mindenképp mély tartalmú, keresztény értékekkel összhangban lévő meséket szerettem volna választani.

Aztán elkezdtem keresni, olvastam, és olvastam. Legtöbb mesét pár mondat után selejteztem, más meséket pedig teljes olvasás után. Végül kialakult egy 4 meséből álló program, amiben minden esetben egy-egy érzelemre tettem a hangsúlyt, amiről lehetett beszélgetni. 

1. Fésűs Éva: Toppantó királykisasszony - düh, hiszti

2. Marék Veronika: A csúnya kislány - szégyen

3. Mézes Judit: Légy bátor, Gömbi! - félelem

4. Csukás István: Tapintat és egyéb lelki finomságok - azt tedd, amit magadnak kívánsz

Más.

Gyakran szokták tőlem megkérdezni, hogy akkor mit olvasunk itthon. 

Elsődlegesen Bibliát. Bibliából és gyermektanulmányból elég nagy választékuk van. Mivel már egy éves koruk előtt el kezdtem a fiúkkal gyermekbibliákat lapozgatni, és mesélni nekik Jézusról, Isten szeretetéről, ajándékairól, így máig is szívesen ülnek le egy-egy bibliai történethez. (Érdeklődésük csak akkor csappant, amikor olyan mesekönyvek kerültek a kezükbe, amik ugyan szépek és talán tanulságosak is voltak, de távol vitték őket az őket körülvevő valóságtól.)

A könyveink másik csoportját a gyermekekről szóló valós történetek alkotják. Emellett vannak versgyűjteményeink. Ezekből mindig tudunk válogatni. Vannak igen közkedvelt böngészőik (bibliai is), valamint gyerekeknek szóló tudományos könyveik, amikből megismerhetik a testük működését, a körülöttük lévő természetes és ember alkotta világot.

Gyakran gondolom újra, mi az ami tényleg szükséges és hasznos, figyelembe véve az érdeklődésüket, egy-egy könyv iránti ragaszkodásukat. Bizonyára mindig mindent lehet jobban csinálni, ezért nincs más választásom, mint kérni a mennyei Atyát, hogy adjon bölcsességet, mértékletességet (minden irányba).

Mielőtt belevágnék a részletekbe, még egy részletet szeretnék betenni E. G. White említett könyvéből, ami a Bibliát első helyre emeli minden olvasmánnyal szemben.

,,Az egész Biblia Isten dicsőségének Krisztus általi kinyilatkoztatása. Ha elfogadjuk, hisszük és követjük, jellemünk átalakításának eszközévé lesz. Ez az a hatalmas ösztönző, kényszerítő erő, amely élénkíti testi, szellemi és lelki képességeinket, és helyes mederbe tereli az életet. 

  Azért lehet az ifjúságot, sőt még az érettebb korosztályt is könnyen kísértésbe és bűnbe vinni, mert nem tanulmányozzák Isten Igéjét, és nem elmélkednek felette úgy, ahogy kellene. Mivel Isten Igéjének szent tanításait semmibe veszik, életük és jellemük szilárd, biztos akaraterő hiányáról tanúskodik. Nem fordítanak komoly figyelmet arra, ami tiszta és szent gondolatokat ébreszt, és ami eltereli gondolataikat arról, ami tisztátalan és hazug. Kevesen választják a jobb részt, és kevesen ülnek le Máriához hasonlóan Jézus lábához, hogy a mennyei Tanítótól tanuljanak. Jézus szavait kevesen őrzik kincsként a szívükben, kevesen követik életük gyakorlatában. 
  A Biblia igazságai - ha elfogadjuk őket - csiszolják értelmünket, nemesítik lelkünket. Isten Igéjének kellő értékelése által mind fiatalok, mind idősek olyan feddhetetlenségre és elvhűségre juthatnak, hogy ellen tudnak állni a kísértéseknek." 

Legközelebb már az egyes mesék feldolgozásáról fogok írni.

Addig is jó olvasást!