,,Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh gyümölcse: jutalom."
(Zsolt 127:3)
A tavasz kissé mozgalmas volt ünnepekben. Hála a mennyei Atyánknak, legutóbb Ferkó lett 4 éves. És igazán most kezdtem a fejemhez kapni, hogy bizony nagyon nyílik az értelme, nekem pedig jó lenne lépést tartani vele. De persze ott van a bátyja, aki rengeteg energiát leköt, és az öccse, aki még nagyon igényli Anyát.
Fogalmam sincs, milyen lehet középső gyermeknek lenni, ráadásul lobbanékony természettel.
Tanulom mellette a türelmet, az elfogadást, és a ,,rosszat jóval győzd" meg elvet. Van miben fejlődnöm.
Azonban hihetetlen értéke is az érzékenység, az ügyes kezek, a művészhajlam és a színek alapján raktározott emlékei. Egyszerű öleléssel és gyengéd simogatással tudja kifejezni szeretetét.
Három évesen kék tortát kért, és kerestetik egy bordó utca. Jó volt beszélgetni a sötétzöld pulcsis nénivel, és ajánlhattok világoskék jövendőbelit is. (Erre azért még van kb. 20 évünk:))
A szülinapi torta kívánság-paramétereit - nagy megkönnyebülésemre - nem színekben kaptam, mint tavaly. Helyette a kisautót kellett összeegyeztetnem egy majdnem zserbóval. Életemben először készítettem zserbót, de gyorsan elfogyott. :) A látszat azonban csal. A karob kifogyott, kakaót, ami számunkra könnyen beszerezhető lett volna, pedig nem használunk, így a tetejére házilag készített diókrémet kentem, és mazsolából kiraktam az ablakokat és a lámpákat. Baracklekvárunk sem volt már, ezért csipkével kevertem a darált diót. A kerekeket külön sütöttük és a végén illesztettük a helyére.
Az ajándék egy bábszínházi előadás volt Apával, amíg mi itthon elkészítettük a tortát és ezt a bögrét Samuval. A változatosság kedvéért ez is kisautós. :)
Amikor hazaértek a bábszínházasok, lementünk a Duna-partra ebéddel, tortával és ,,járművekkel".
Nagyszerű ünnep volt. Jó hogy Ferkó velünk van, és szerethetjük!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése