Zsoltárrészletek - 107.

 23. A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak, 
  24. Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. 
  25. Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. 
  26. Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 
  27. Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 
  28. De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 
  29. Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 
  30. És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 
  31. Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért! 
  32. És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 

(107. zsoltár)

Ehhez a zsoltárhoz mindig azt a történetet szoktam még mesélni, amikor Jézus lecsendesíti a viharos tengert. A gyerekek számára, de számunkra is két komoly tanítása van mindkét Biblia résznek.

1. Az Úr a fizikai értelmű vihart le tudja csillapítani, vagy megtart minket veszélyek között. Erre egyenlőre a legnagyobb közös tapasztalatunk egy olyan éjszakai vihar volt, ami fákat csavart ki, kapukat döntött ki, kerteket, tetőket tett tönkre a közvetlen szomszédságunkban is. Apa nem volt itthon. Samu nagyon félt, ezért imádkoztunk, ami után végre el tudott aludni. Reggel láttuk, hogy nálunk semmi kár nem keletkezett. (Pedig egészen hajnalig tombolt a szél.) Hálát adtunk, de a hálánk akkor lett igazán élő, amikor láttuk és hallottuk másoktól, mennyi bajt okozott a viharos szél. Felejthetetlen élmény maradt számunkra, és tudtuk, kinek köszönhetjük.

2. A lelki értelmű viharokat is Jézus tudja lecsillapítani. Hatalma van rá, hogy rossz érzéseinket elvegye, nyugalommal, csenddel töltsön be. Csak segítségül kell Őt hívnunk. Erről is szereztünk már tapasztalatokat, amikor a csillapíthatatlan hiszti során felszálló imák rövid időn belül hatottak, és tárgyalóképessé tették a gyerekeket és persze engem is.

Nagyon szeretem ezeket az igéket, mert igazán vigasztalóak. A viharok nem tartanak örökké. Bár itt a földön helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek fizikai és lelki értelemben is, de az Úr helyrehoz mindent az örök életben.

Az alábbi kép egy közösen hajtogatott hajóval készült. (Bármilyen hajtogatott hajó, csónak, bárka jó hozzá.) A tengert és a halakat is együtt rajzoltuk.

Majd ráírtam a lapra az igét. Végül bekerült a mappába.

Jó időtöltést hozzá! :)