BF program - Angolosan

,,Péter pedig megnyitván száját, monda: Bizonynyal látom, hogy nem személyválogató az Isten;"

(Ap.csel.10:34)

Mindig szerettem nyelveket tanulni. Eleinte nem voltak különösebb céljaim a nyelvekkel. Egyszerűen csak élveztem. Az ujjaimon nem tudnám megszámolni, hány nyelvbe kóstoltam bele. (Pl. orosz - kötelező jelleggel is, szlovák, eszperantó, finn, olasz és ókori nyelvek) Azonban csak két idegen nyelvvel kerültem igazán szoros kapcsolatba, mivel azoknak igazán célja volt az életemben.

Nem gondoltam, hogy egyszer előadásokat fogok tolmácsolni és idegenvezetőként szolgálok keresztény életemre nagy hatást gyakorló külföldi testvérek mellett, vagy gyerekeket fogok segíteni, hogy eredményesebbek legyenek az iskolában.  Most pedig a gyerekeimnek szolgálhatok az egykor megszerzett tudással.

Szeretném, ha ők is így tekintenének a nyelvtudásra - mint lehetőség arra, hogy másoknak szolgáljanak itthon, vagy külföldön. Ne váljék számukra sem céltalanná, sem pedig egy rossz irányú önmegvalósítássá. (Persze ez minden tudásra igaz.) Gyerekkorban még nehéz azonban megmondani, minek lesz igazán haszna, és az is igaz, hogy Isten bármit fel tud használni emberek megmentésére.

A másik, amit szeretnék, hogy ne érezzék magukat felsőbbrendűnek, mert ők jobb körülmények közé születtek, és nagyobb tárházzal rendelkeznek, mint a világon élő gyermekek tömegei. Inkább érezzék, hogy a mások szolgálatába állított, felelősségteljes élet az igazán gyümölcsöző.

Szóval nyelvet tanulunk. Jelenleg angolt, mivel Samu is ezt szerette volna és az iskolájukban is kötelező elsőtől. Persze nem maradhatott el az alkotás öröme sem. A4-es méretű számokat írtam, amikre ráírtam magyarul és angolul is a számok neveit.

Utána aztán mindenki kedvére festhette ki. (Valamiért mindhárom gyerekünk nagyon szeret festeni.) Aztán kivágtuk, és felragasztottuk a falra. Ja! Az ötös nem véletlenül áll fordítva. Készítője, a középső fiúnk annyira ragaszkodott ahhoz, hogy így tegyük fel, hogy végül nem tiltakoztam. Ferkó rendkívül kreatív, találékony, felfedező (ami rengeteg bosszúsággal is jár:)), és egészen egyedi megnyilvánulásai vannak, ráadásul jó humorérzékkel bír. Amíg azon vitáztunk, hogyan kellene az ötösnek állni, megértettem, hogy tulajdonképpen igaza van. A szám így is könnyen felismerhető, csak éppen nekem kell átlépnem gondolkodásom korlátait.

Mindketten megelégedéssel tettük hát fel a fejen álló ötöst! :)

Bizonyára sokan ismeritek az alábbi számolós dalocskát, de felteszem azok kedvéért, akik nem. Sok gyerekdalocskával találkozom, és mielőtt énekelnénk, mindig mérlegelem, használható-e a mi nevelési szempontjainkat figyelembe véve. Ez mindnyájunknak tetszett. És gyerekjáték volt megtanulni számolni!

Áldott napot!