9. És felkele Anna, minekutána evének Silóban és minekutána ivának, (Éli pap pedig az Úrnak templomában az ajtófélnél ül vala székében),
10. És lelkében elkeseredve, könyörge az Úrnak, és igen sír vala.
11. És fogadást tőn, mondván: Seregeknek Ura! ha megtekinted a te szolgáló leányodnak nyomorúságát, és megemlékezel rólam, és nem feledkezel el szolgáló leányodról, hanem fiúmagzatot adsz szolgáló leányodnak: én őt egész életére az Úrnak ajánlom, és borotva nem érinti az ő fejét soha!
12. Mivelhogy pedig hosszasan imádkozék az Úr előtt: Éli figyel vala az ő szájára;
13. És mivel Anna szívében könyörge (csak ajka mozgott, szava pedig nem volt hallható): Éli gondolá, hogy részeg.
14. Monda azért néki Éli: Meddig leszel részeg? Távolítsd el mámorodat magadtól.
15. Anna pedig felele, és monda néki: Nem, Uram! bánatos lelkű asszony vagyok én; sem bort, sem részegítő italt nem ittam, csak szívemet öntöttem ki az Úr előtt.
16. Ne tartsd a te szolgáló leányodat rossz asszonynak, mert az én bánatomnak és szomorúságomnak teljességéből szólottam eddig.
17. És felele Éli, és monda: Eredj el békességgel, és Izráelnek Istene adja meg a te kérésedet, a melyet kértél tőle.
18. Ő pedig monda: Legyen kedves előtted a te szolgáló leányod! És elméne az asszony az ő útjára és evék, és arcza nem vala többé szomorú.
(I Sámuel 1. fejezete)
Megrendítő számomra ez a történet, ugyanakkor átérzem Anna fájdalmát, és vigasztalódását. Hasonló helyzeteket éltem már át, ahogyan bizonyára Te is. A kétségbeesés, csalódottság, reménytelenség napjait, amikor azt gondoltam, nincs tovább.
Aztán odavittem az Úrnak lelkem minden keserűségét. Kiöntöttem, mint egy vödör vizet. Ő pedig megvigasztalt. Nem adott választ kérdéseimre, kéréseimre akkor ott, csak annyit mondott: ,,Ne sírj, majd én megoldom. Te csak bízz bennem. És így lett.
A gyerekeket is tanítjuk erre. Ha fájdalmuk, bánatuk van, bátran vigyék azt szerető Atyjuk elé. Bár én, mint anya sokat tehetek gyermekeim vigasztalásáért, nekem is vannak korlátaim. Jézusnak azonban nincsenek, csak végtelen hatalma és szeretete.
Az előző bejegyzésben volt szó a felhajtható fehér kartonról a lapbook közepén.
(A fejecskékkel és a számolós borítékkal.)
Ha felhajtjuk ez az oldal fogad minket. Az áldást adó kéz, ,,Éli keze", az igével:
,,Eredj el békességgel, és Izráelnek Istene adja meg a te kérésedet, a melyet kértél tőle."
Alatta kinyitható fejecske, Anna szomorú arca, kinyitva pedig a derűs arca, miután megvigasztalta. Az igét a szomorú fejecske hátoldalára írtam: ,,És elméne az asszony az ő útjára és evék, és arcza nem vala többé szomorú."
Az Úr kegyelme és vigasztalása legyen Veletek mindenkor!
Folytatjuk.