,,Több nap elteltével azonban a zsidók tanácsot tartának, hogy őt megöljék: De tudtára esék Saulusnak az ő leselkedésök. És őrizék a kapukat mind nappal, mind éjjel, hogy őt megöljék; A tanítványok azért vevén őt éjjel, a kőfalon bocsáták alá, leeresztve egy kosárban. " (Ap. csel. 23-25)
A gyerekeket vonzzák az izgalmak, úgyhogy ez, az eddig számukra ismeretlen történet, nagyon érdekesnek bizonyult. Én viszont azon gondolkodtam, milyen lehetett pár nap leforgása alatt üldözőből üldözötté válni. Persze fogalmam sincs. Még egyik sem voltam (legalábbis remélem).
Azt hiszem a kereszténység (vagy Istenhez tartozás) egyik igazi mércéje, hogy ha mást hallok, mint amiről már meggyőződésem van, hogyan bánok a hírrel és hirdetőjével.
Két fontos dolgot minden esetre meghatároztam magamnak:
1. Megvizsgálom, hogy mit hirdet. Az előítéletek, a büszkeség, és a hit, hogy nálam az igazság, elzárhat engem Istentől, és újabb igazságok felfedezésétől. Ezen buktak el sokan az évezredek során, akik azt hitték magukról, hogy ők Isten képviselői. A kereszténység fejlődési folyamat, nem engedhetem meg magamnak az önelégültséget. A vizsgálat után még lehetőségem van elvetni vagy megtartani a tanítást.
De nem elvetni az embert, aki hirdeti.
2. Jézus még az ellenségemre is azt mondta, hogy szeressem. Akkor mi a helyzet az istenfélő emberekkel, akik szerintem tévúton járnak? A fékezhetetlen harag, a gyűlölet nem Istentől ered. Ha ezt érzem, nagy bajban vagyok, mert Sátán uralma alá kerültem. A Biblia megmutatja az utat. A szeretet törvénye a tévtanításokat elveti, a tévtanítót azonban Istentől kért bölcsességgel igyekszik menteni. De sosem elpusztítani.
Pál üldözői azonban túl elvakultak voltak. Miközben azt gondolták, Istent szolgálják, kiszolgáltatták magukat a Sátánnak. Pál viszont elmenekült, és emberek ezreinek vitte el az evangéluimot.
A városfalat színes papírból kivágtuk és felragasztottuk.
Ugyanígy a jól megszokott trapézemberkéket is a köröcske fejekkel.
A kosár barna papírból készült, borítékszerűen ragasztottuk össze.
Így Pál mozgatható figurája berakható.
Felül két kis fülbe fonálból kötelet fűztem, majd a felső végeit tűvel átfűztem a füzet lapján. Végűl hátul összekötöttem a két végét. Így egyszerre mozgatható a kosár két széle fel-le.
Végül Pált kivettük a kosárból...
...és együtt örültünk a megmenekülésének. :)
Sok örömöt a nyár utolsó napjaira!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése